Szagos csigagomba

A szagos csigagomba (Hygrophorus agathosmus) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, tűlevelű és vegyes erdőkben élő, ehető gombafaj.

Szagos csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák Törzs: Bazídiumos gombák Osztály: Agaricomycetes Rend: Agaricales Család: Hygrophoraceae Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus agathosmus (Fr.) Fr.
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos csigagomba témájú médiaállományokat és Szagos csigagomba témájú kategóriát.

Megjelenése

A szagos csigagomba kalapja 2-5 (6) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idős korában majdnem laposan kiterül. Széle aláhajló. Felszíne nedves időben síkos, sima vagy alig láthatóan benőtten szálas. Színe szürke, sápadtszürke vagy barnásszürke, a benőtt szálak lehetnek feketések.

Húsa fehér, esetleg halványszürkés árnyalattal; sérülésre nem változik. Szaga erős, a keserűmandulára emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkás lemezei szélesen a tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók; a féllemezek gyakoriak. Színük fehér, néha sárgás árnyalattal.

Tönk: 4-8 magas és 0,5-1,5 cm vastag. Alakja nagyjából egyenletesen hengeres, a tövénél görbülhet. Színe fehér, felszíne sima vagy finoman selymes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, inamiloid, mérete 7-10 x 4-5 µm.

Hasonló fajok

A szálas-pikkelyes tönkű szürke csigagomba hasonlíthat hozzá.

A szagos csigagomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes fehér

Kalap Lemezek Tönk domború tönkhöz nőttek csupasz

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Tűlevelű és vegyes erdőkben él, különböző fenyőkkel alkot gyökérkapcsoltságot. Szeptembertől októberig terem.

Ehető.

• 
• 
• 
• 
• 

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország nagygombafajainak listája

Források

• Szagos csigagomba - Hygrophorus agathosmus Miskolci Gombász Egyesület
• Hygrophorus agathosmus MushroomExpert.com
• Hygrophorus agathosmus California Fungi