Szakáld

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Szakáld
Szakáld címere
Szakáld címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterBarta Zsolt (független)[1]
Irányítószám3596
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség441 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″
Szakáld (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szakáld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén fekszik, a Sajó és a Hejő között. A térséget átszelő főutak mind elkerülik, ami nem kedvez a gazdasági életének.

A közvetlenül határos települések: észak felől Muhi, északkelet felől Nagycsécs, kelet felől Sajószöged, délkelet felől Hejőbába, dél felől Hejőpapi, nyugat felől Hejőszalonta, északnyugat felől pedig Hejőkeresztúr.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Hejőbába vagy Hejőszalonta felől, a 3309-es úton. A hazai vasútvonalak közül ugyan kettő is érinti (a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal és a )Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal), de előbbinek nincs megállási pontja a határai között, utóbbin pedig már 2007-ben megszűnt a forgalom.

Története

szerkesztés

Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.

A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a 19. század elején nyeri vissza.

A 19. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görögkatolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Treznai István (független)[3]
  • 1994–1998: Treznai István (független)[4]
  • 1998–2002: Treznai István (független)[5]
  • 2002–2006: Treznai István (független)[6]
  • 2006–2010: Treznai István (független)[7]
  • 2010–2012: Dr. Barnóczki Károly (független)[8]
  • 2012–2014: Dr. Barnóczki Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Barnóczki Károly (független)[10]
  • 2019–2024: Barta Zsolt (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2012. július 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult és meg is erősítette pozícióját.[9]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
483
467
459
408
436
441
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 6,4%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (33% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 8% református, 6,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 13,5% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés

Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.

  1. a b Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. a b Szakáld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  10. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  12. A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. Szakáld Helységnévtár
  14. Szakáld Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés