Főmenü megnyitása

Szakolczay Lajos

magyar irodalomtörténész, kritikus

Szakolczay Lajos (írói álneve: Kanizsai Dávid; Bagolai Polikárp) (Nagykanizsa, 1941. február 27. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus, szerkesztő.

Szakolczay Lajos
Szakolczay Lajos 75. születésnapján (2016)
Szakolczay Lajos 75. születésnapján (2016)
Született 1941. február 27. (78 éves)
Nagykanizsa
Állampolgársága magyar
Házastársa Faragó Laura[1]
Foglalkozása
  • irodalomkritikus
  • irodalomtörténész
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakolczay Lajos témájú médiaállományokat.
Szakolczay Lajos átveszi a Széchenyi-díjat a Parlamentben

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Varga Lajos és Szakolczay Margit. 1959-1962 között a Tatabányai Alumíniumkohónál, illetve a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Bányamentő Állomásánál volt laboratóriumi technikus. 1962-1963 között a Dél-Dunántúli Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat kútkezelőjeként dolgozott. 1963 óta Budapesten él. 1963-1968 között a Csepel Vas- és Fémművek központi tervezőirodájában épületgépész-szerkesztő volt. 1967-1970 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakán tanult. 1968-1971 között könyvtáros, segédmunkás, nevelő volt. 1972-1975 között, valamint 1985-2005 között a Kortárs című folyóirat szerkesztője volt. 1975-1980 között az Új Írás kritikai rovarvezetőjeként dolgozott. 1980-1985 között a Budapest rovatvezetője volt.

Számos (pl. Csoóri Sándor, József Attila, Bartók Béla) versantológia szerkesztője. Fő kutatási területe a határon túli magyar irodalom és művészet.

MűveiSzerkesztés

  • Szilágyi Domokos: Válogatott versek és műfordítások (válogatta, szerkesztette, 1979)
  • Megtartó varázslat (antológia, 1980)
  • A szarvassá változott fiú (antológia, 1981)
  • Dsida Jenő: Összegyűjtött versek és műfordítások (válogatta, szerkesztette, 1983)
  • Dunának, Oltnak (tanulmányok, 1984)
  • Páter Bulányi (beszélgetésportré, 1989)
  • Ötágú síp (tanulmányok, esszék, kritikák, 1989)
  • A lélek senkiföldjén. Csoóri Sándor köszöntése (összeállította, szerkesztette, 1992)
  • Kötél homokból (színikritikák, 1994)
  • A csavargó esztétikája (irodalmi és képzőművészeti esszék, kritikák, 1996)
  • Korfurdaló (irodalmi, színház- és képzőművészeti tanulmányok, esszék, kritikák, 1999)
  • Kikötő (ezredvégi napló irodalomról, színházról, képzőművészetről, operáról, 2006)
  • Erdélyi ősz (2006)
  • Nekünk ilyen sors adatott (beszélgetésportré Csoóri Sándorral, 2006)
  • Ameddig temetetlen holtak lesznek (beszélgetésportré Nagy Gáspárral, 2006)
  • Csíkszentmihályi Róbert; Ráday Galéria, Bp., 2009 (Mai magyar képzőművészet)
  • Párbeszédek és perbeszédek (25 író- és művészinterjú, 2010)
  • Határtalan (2011)
  • Sorsszerűség, álom, etika. Tanulmányok, esszék, kritikák; Holnap, Bp., 2012.
  • Valóságlátomás. Esszék, tanulmányok; Nap, Bp., 2014 (Magyar esszék)
  • Nagybányától Picassóig. Válogatott művészeti írások; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2015
  • Szakolczay levelesládája; vál. Szita Gábor, ill. Gaál Tibor T-boy; Orpheusz, Bp., 2016
  • Időlámpa. Összegyűjtött művészeti írások, 2011-2013; Ráció, Bp., 2016
  • Korunk farsangja. Tanulmányok, esszék, kritikák; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2016
  • Jövőben a múltunk; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2016

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

 
Szakolczay Lajos a Széchenyi-díjjal a Parlamentben

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.szekesfehervar.hu/a-magyar-nepballada-es-a-biblia-bemutattak-a-kossuth-dijas-farago-laura-uj-kotetet
  2. Hrecska Renáta: Bethlen-díjak és Márton-emlékérem. Magyar Hírlap Online, 2012. november 4. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés