Szalagos csigászkánya

madárfaj

A szalagos csigászkánya (Rostrhamus sociabilis) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a kányaformák (Milvinae) alcsaládjába tartozó faj.

Szalagos csigászkánya
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kányaformák (Milvinae)
Nem: Rostrhamus
(Lesson, 1830)
Faj: R. sociabilis
Tudományos név
Rostrhamus sociabilis
(Vieillot, 1817)
Elterjedés
költőterületei Közép- és Dél-Amerikában sárga folt: Állandó tartózkodó- és költőterülete Floridában és Kubában
költőterületei Közép- és Dél-Amerikában
sárga folt: Állandó tartózkodó- és költőterülete Floridában és Kubában
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalagos csigászkánya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos csigászkánya témájú médiaállományokat és Szalagos csigászkánya témájú kategóriát.

A legtöbb rendszerben a Rostrhamus nem egyetlen faja, mert közeli rokonát, a horgascsőrű csigászkányát (régebbi nevén (Rostrhamus hamatus)) önálló nembe, a Heliocelestes nembe sorolják (Helicolestes hamatus) néven.

Előfordulása szerkesztés

Florida középső és déli részétől Közép-Amerikán keresztül Argentína nedves pampáiig fordul elő. Él Kuba szigetén is. Bokros-fás mocsarakban, nedves legelőkön lakója.

Alfajai szerkesztés

A szalagos csigászkányának négy egymástól földrajzilag jól elkülöníthető alfaja van:

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 45 centiméter, szárnyfesztávolsága 120 centiméter. A hím palaszürke, lába narancsvörös, kopasz arcbőre szintén. A tojó háta sötétbarna, homloka fehér, szeme fölött fehéres csík látható. Hasa világos- és sötétbarna foltokkal borított. Mindkét nem felső csőrkávája erőteljesen lefelé hajló, hegye erősen meghosszabbodott.

Életmódja szerkesztés

Gyakran látni mocsaras területek felett viszonylag alacsonyan repülni. Szívesen telepedik kerítésoszlopokra vagy fatörzsekre, itt eszi meg zsákmányát is. Tápláléka majdnem kizárólag a Pomacea nemzetség nagy tüdőscsigáiból áll. Az akár ökölnyi méretű csigák be tudják zárni házukat. A csigászkánya megnyúlt felső csőrkávájával leszakítja ezt a „fedőt", és kihúzza a csigát házából, amit aztán lepottyant a földre. Ezért általában nagy halom üres csigaház van a fák alatt, ahol enni szokott.

Szaporodása szerkesztés

Fészkét cserjékre vagy fákra építi, sokszor a víz fölé. 2-4 tojása fehéres, barna pettyes. Főként a tojó kotlik, a hím csak nagy ritkán váltja le.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schneckenweih című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés