Főmenü megnyitása

Szalaházi Tamás

veszprémi, majd egri püspök

Szalaházi Tamás, olykor Zalaházy (1473 körül – 1535. február 10. után) megyéspüspök.

Szalaházi Tamás
Született 1470-es évek
Elhunyt 1535
Állampolgársága magyar
Foglalkozása püspök

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányait elvégezve Beregszászon plébános, II. Lajos királynak 1519-ben levéltárnoka, majd szentszéki jegyző és főesperes. Küzdött a protestantizmus ellen. 1525-ben választott veszprémi püspök, a király rendeletére a királyné mellett maradt, akit a mohácsi csatavesztés után Pozsonyba kísért. Habsburg Ferdinánd pártjára állott. 1527-ben az országgyűlésen, ahol Szapolyai kegyvesztetté nyilvánította, több főurat I. Ferdinánd pártjára csábított, aki 1526. november 1-jén egri püspökké és kancellárrá nevezte ki. Inkább a politikával, mint egyházi ügyekkel foglalkozott, 1527-ben és 1537-ben visszafoglalta Veszprémet a Szapolyai-pártiaktól. 1528-ban Magyarország kormányzója volt a regensburgi birodalmi gyűlés idején.

1530. januárjában Egert elfoglalták Szapolyai János hadai, aki olasz bizalmasát, Lodovico Grittit nevezte ki egri püspökké, aki nem volt felszentelt pap, ezért csak a püspökség javadalmait élvezte. Gritti magát egri választott püspöknek nevezte. Szalaházi 1532-ben leveleket írt a Szapolyai-párti főurakhoz, hogy Ferdinándhoz csatlakozzanak és egyesítsék erejüket a török veszedelem ellen. A püspöki birtokok kezelését familiárisára, Csoron Andrásra bízta, ki egy részét saját birtokává tette. Szalaházi saját rokonát, Kecsethy Mártont segítette 1527-ben a veszprémi püspöki székbe.

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.