Szamoszi Melisszosz

antik görög filozófus

Szamoszi Melisszosz (ógörögül: Μέλισσος Σάμιος) antik görög filozófus, akméját körülbelül Kr. e. 444-441 körülre datálják,[1] és valószínűleg Parmenidész tanítványa volt.

Szamoszi Melisszosz
Született i. e. 470
Számosz
Elhunyt i. e. 430 (39-40 évesen)
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

A könyve szerkesztés

Szimplikosz szerint, Melisszosz egyetlen könyvet írt aminek A természetről vagy a létezőről nevet adta.[2] A könyv teljes terjedelmében nem maradt fenn, de olvashatunk részleteket belőle Szimplikiosznál és Arisztotelésznél is.

Filozófiája szerkesztés

Parmenidészhez hasonlóan, Melisszosz is a létezéssel velejáró tulajdonságok azzal a bizonyítással kezdi, hogy ha valami létezik, akkor az öröktől fogva kell, hogy létezzen, azaz nincs keletkezés. Annyiban eltér Parmenidésztől, hogy a pusztulás lehetségességét nem zárja ki, de nem is állítja azt.

A világot kezdet és vég nélkülinek határozta meg, ugyanis ha nem így lenne akkor nem lehetne örök és határtalan. A világ határtalanságából következik annak Egysége is, "hiszen ha kettő volna nem lehetne határtalan".[3] Az 'Egy'ség másik következménye, a világ homogenitása.

Melisszosz a világ eddig leírt három tulajdonsága (örök, határtalan, egy) egy negyediket ad hozzá: a változatlanságot. Ezt a tulajdonságot ugyancsak az Egységből származtatja:

"Nem vész el belőle semmi és nagyobbá sem válik és nem is rendeződik át, sem fájdalom nem éri, sem gyötrelem. Ha ugyanis ezek valamelyikét elszenvedné, nem volna többé Egy."
(Szimplikiosz: In Aristotelis Physica commentaria p. 111, 18 Diels)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Plutarkhosz feljegyzése szerint, Melisszosz Kr. e. 441-ben részt vett egy tengeri csatában, az athéniak ellen.
  2. Szimplikiosz: In Aristotelis Physica commentaria p. 70, 16 Diels (DK 30 A 4)
  3. Szimplikiosz:In Aristotelis De Caelo commentaria p. 557, 16 Heidelberg.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés