Szarkel

Szarkel (ritkábban Sarkel vagy Sarkil, magyarul: „fehér vár”) egy hatalmas, kőből és téglából épített erőd volt, melyet a kazárok bizánci segítséggel építettek a 830-as években.

Szarkel
Szarkel romjai az 1930-as években Artamonov feltárása idején
Ország	Oroszország
Mai település	Oroszország
Épült	834
Elhelyezkedése
Szarkel Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 47° 42′ 18″, k. h. 42° 16′ 23″47.705, 42.273056
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarkel témájú médiaállományokat.

Fekvése

Szarkel a Don alsó folyásánál, a folyó bal partján feküdt. A hely ma Cimljanszk közelében Oroszország Rosztovi területéhez tartozik. A legújabbi régészeti kutatások szerint 5 km-es körön belül három erőd is van, mindegyikre Sarkel néven utalnak:

• a Don bal partján: Szarkel I., város és erőd, ezt árasztották el 1952-ben (oroszul: Левобережное Цимлянское городище),
• a Don jobb partján: Szarkel II., erőd (oroszul: Правобережное Цимлянское городище),
• és az 1991-ben felfedezett harmadik erőd, szintén a jobb parton (oroszul: Камышевское городище).

A legújabb elméletek szerint e három erőd háromszögében terült el az ősi kazár főváros.

Építése

Szarkel a Kazár Birodalom északnyugati határának védelmére épült 833 és 839 között, azt követően, hogy a Szarkellel átellenben, a Don jobb partján állt erődöt 810 körül vélhetően a magyarok elpusztították. A kazárok megkérték szövetségesüket, Theophilosz bizánci császárt, hogy küldjön építőmestereket egy erődített város felépítésére. Theophilosz főépítészét, Petronasz Kamateroszt küldte a kazárokhoz és cserébe a kagántól Herszónt és néhány krími települést kapott meg.

Bíborbanszületett Konstantin császár szerint, mivel azon a helyen nem volt erőd építésére alkalmas kő, Petronasz kemencéket készíttetett, bennük téglát égettetett és azokból építette fel az erődöt. Konstantin szerint Sarkel építésénél kötőanyagot, habarcsot is használt a bizánci építőmester, aki a folyóból nyert apró kagylók héjából meszet készíttetett. A „fehér vár” név egyesek szerint az erőd magas, meszelt falaira, mások szerint a település körül fehérlő ezernyi nemezes jurtára utalhat.

A történészek az erőd építésének fő indokául a kazárok és a magyarok között beállott ellenséges viszonyt jelölik meg. Szarkel felépítésének időpontjában a hagyományos honfoglalás-modell szerint a magyarok már a Dontól nyugatra, Levédiában, a Don és Dnyeper között helyezkedtek el. Így közvetlen közelébe kerültek a Bizánccal ellenséges dunai bolgár birodalomnak. A bizánci–kazár szövetség és a bolgár–bizánci szembenállás természetszerűen tette szükségessé a magyar–bolgár közeledést, mely veszélyt jelentett mind Bizáncra, mind a kazárokra.

Ez az elképzelés megbukni látszik a régészet azon eredményei alapján, melyek szerint a honfoglalásra induló törzsszövetség rövid idő alatt jutott el a volgai Bolgárországtól a Kárpát-medencéig. (Lásd Szubbotyici-horizont)

Szarkel II. romjai a Cimljanszki-víztározó partján

Története

Az erődített város csakhamar élénk kereskedelmi központtá vált, mely az ún. „kazár utat” ellenőrizte. Ez a fontos útvonal a ruszok által lakott területekről a Fekete-tenger mellékén át vezetett a Volgához és a Kaszpi-tenger térségébe. Helyőrségét főként oguz és besenyő zsoldosok alkották. Az erőd első elnéptelenedése a 860-as, vagy a 870-es években következett be, de a 880-as – 890-es években újra benépesült.^[forrás?]

Az erődített várost 965-ben foglalta el I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem és a „Belaja Vezsa” (azaz „fehér torony”) névre keresztelte át. Szvjatoszláv az újonnan megszállt települést szlávokkal telepítette be. A szláv uralom egészen a 12. századig tartott, amikor kipcsak törzsek szállták meg a területet.

Szarkelt az 1930-as években tárta fel Mihail Artamonov, a kazárok lelkes kutatója, aki a kazár és rusz emlékek mellett bizánci oszlopokat is talált. A maradványokat 1952-ben az akkor létesített Cimljanszki-víztározó vizével árasztották el, így ma már nem láthatók.

Földrajzi helyét Aaron Christian Lehrberg már korábban megállapította «Über die geographische Lage der alten Chasarischen Festung Surkel» című munkájában (1807).

Külső hivatkozások

• Szarkel alaprajza
• Honfoglalóink keleti szállásterületeiről (magyarul)
• A Kazár Birodalom története (angolul)