Szarvasbogárfélék

rovarcsalád
(Szarvasbogár szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 30.

A szarvasbogárfélék (Lucanidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjében a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjének egyik családja.

Szarvasbogárfélék
Evolúciós időszak: krétaholocén
A nagy szarvasbogár hímje
és nősténye
és nősténye
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae)
Latreille, 1804
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarvasbogárfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasbogárfélék témájú kategóriát.

Előfordulásuk

szerkesztés

Kozmopolita család mintegy 1200 fajjal – közülük a legtöbb Délkelet-Ázsiában él, míg Afrikában viszonylag kevés faj honos. Magyarországon hat fajuk fordul elő; köztük hazánk legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Többnyire nagyobb testű, látványos bogarak: némely fajuk 12 centiméternél is nagyobb, de az átlagos méretük 5 centiméter körüli. Bár sok fajnál a hímek felső állkapcsa megnyúlva agancsszerű képletté alakult, ez nem általános a családon belül (a magyarországi fajok közül egyedül a nagy szarvasbogár esetén figyelhető ez meg). A nőstények felső állkapcsa kicsiny, kevéssé áll előre. A nagyobb felső állkapcsoknak megfelelően a hímek feje és előtora is nagyobb. A felső ajak rendesen apró és elenyésző, az alsó állkapocs és az alsó ajak karéja növényi nedvek felszürcsöléséhez alkalmazkodva ecsetszerűen szőrös. A csáp térdes, tőíze hosszú, bunkója fésűszerű, mert lemezei egymástól külön állnak: ez az a sajátosság, amely a szarvasbogarakat a rokon családoktól elkülöníti. Szárnyfedőik teljesen fedik a potrohot; a harántos elülső csípők érintkeznek, a karcsú lábak lábfeje ötízes.

Némely trópusi faj egészen nagyra nő, mint például a Jáva szigetén honos Eurytrachelus bucephalus.

A legtöbb szarvasbogár szárnyfedele barnásfekete, legfeljebb némi sárga díszítéssel, de az Ausztráliában és Dél-Amerikában honos Chiasognathini nemzetség képviselői fémfényű színeikkel tűnnek ki. A Chilében honos, csodás színű Chiasognathus granti Steph. vékony felső állkapcsa erősen meghosszabbodott. Az ausztráliai Lamprima nem fajai olyan színpompásak, mint a fémfényű díszbogarak.

Életmódjuk

szerkesztés

A hímek megnagyobbodott rágójának a szexuális versengésben van szerepe.

Lárváik korhadó fákban vagy puha földben élnek, fejlődésük jellemzően több évig (akár 3-5) tart. Az imágók fák kifolyó nedveit nyalogatják vagy egyáltalán nem táplálkoznak.

Rendszerezés

szerkesztés

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

Magyarországon előforduló fajok

szerkesztés

Magyarország területén 6 szarvasbogár él, ezek mindegyike védett:

  • Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) (Panzer, 1794): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
  • Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft,
  • Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
  • Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
  • Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) (De Geer, 1774): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
  • Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum) Linnaeus, 1758: Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hjortebiller című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.