Szatmári Jenő

(1892–1952) magyar író, forgatókönyvíró, újságíró

Szatmári Jenő, Eugen Szatmari (Budapest, 1892. január 23.[1] – Budapest, 1953. március 11.)[2] újságíró, forgatókönyvíró. Szatmári Mór fia, Hollay Kamilla férje.

Szatmári Jenő
Született1892. január 23.
Budapest
Elhunyt1953. március 11. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHollay Kamilla
SzüleiSzatmári Mór
Foglalkozása

SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szatmári Mór és Hirsch Lenke fia. A középiskolát Budapesten, az egyetemet Berlinben végezte. Az első világháború előtt Berlinben került kapcsolatba a filmszakmával. Több budapesti napilap (Világ, Az Est) berlini tudósítójaként dolgozott. 1934-ben visszatért Magyarországra. Több külföldi hírügynökség budapesti megbízottja volt. 1939 és 1944 között a zsidótörvények miatt csak álnéven dolgozhatott. A Külföldi Laptudósítók Szindikátusának elnöke volt, ezért 1947-ben hazaárulás vádjával letartóztatták.[3] 1949–50-ben a Kis Újság külpolitikai szerkesztője volt. A börtönben halt meg.

Felesége Hollay Kamilla színésznő volt, akivel 1924. október 4-én Charlottenburgban kötött házasságot.[4]

Kötetei szerkesztés

  • Das Rote Ungarn: der Bolschewismus in Budapest (Der Neue Geist, 1920)
  • Whitechapel. Ein Roman aus dem dunkelsten London (Berlin, Johannes Knoblauch Verlag, 1921)
  • Was nicht im Baedeker steht. Das Buch von Berlin (R. Piper & Co., 1927)

Filmjei szerkesztés

Forgatókönyvíró szerkesztés

  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Én voltam (1936)
  • Szenzáció! (1936, Keleti Mártonnal)
  • 5 óra 40 (1939, Babay Józseffel)
  • Hat hét boldogság (1939, Várkonyi Zoltánnal)
  • Fűszer és csemege (1939)
  • Sarajevo (1940, Radványi Gézával)
  • Kísértés (1941, Bónyi Adorjánnal)
  • Jelmezbál (1942)
  • Nászinduló (1943, Fendrik Ferenccel)
  • Gyanú (1944, Farkas Zoltánnal)
  • Egy fiúnak a fele (1944, Kerekesházy Józseffel)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés