Szatymaz

magyarországi község Csongrád-Csanád megyében

Szatymaz (horvátul: Satumaz[3]) község Csongrád-Csanád megye Szegedi járásában.

Szatymaz
Szatymaz címere
Szatymaz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállás község
Polgármester Barna Károly (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6763
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség4675 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség87,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szatymaz (Magyarország)
Szatymaz
Szatymaz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 20° 03′ 00″
Szatymaz (Csongrád-Csanád megye)
Szatymaz
Szatymaz
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Szatymaz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatymaz témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szegedtől 12 kilométerre északnyugatra, a Szegedi Fehér-tó szomszédságában helyezkedik el. További szomszédai: észak felől Balástya, kelet felől Sándorfalva, nyugat felől Zsombó, északnyugat felől pedig Forráskút.

MegközelítéseSzerkesztés

Területén keresztülhalad, a központját keletről elkerülve az 5-ös főút, valamint nyugat felől az M5-ös autópálya is, utóbbinak azonban a szatymazi határban nincs csomópontja, csak egy le- és felhajtók nélküli pihenőhelye; a sztrádáról ezért az ide igyekvőknek a balástyai csomópontban kell letérniük. Az 5-ös főúttól a 4525-ös vagy az 5424-es úton érhető el a település; az előbbi köti össze Sándorfalvával és Zsombóval is, míg utóbbi a szegedi határszélen válik el a főúttól és Jánosszállás településrész érintésével érkezik meg a községbe. Érinti még a község területét az 5423-as, az 5425-ös és az utóbbit Jánosszállással összekapcsoló 54 323-as út is.

Vasúton a Cegléd–Szeged-vasútvonalon érhető el, melynek három megállási pontja van itt: Budapest felől nézve előbb Vilmaszállás megállóhely, majd a központban Szatymaz vasútállomás, végül a belterülettől délre Jánosszállás megállóhely; állomásán megállnak a gyorsvonatok és a gyors-Intercity vonatok is. A vasútállomás az 5423-as úton érhető el, Vilmaszállás megállóhely az északi határban, az azonos nevű külterületi településrész mellett helyezkedik el – közúti elérését az 5-ös főútból kiágazó 54 322-es számú mellékút teszi lehetővé –, Jánosszállás megállóhely pedig az 5424-es út és az 54 323-as számú mellékút kereszteződésénél található.

TörténeteSzerkesztés

Szatymaz és környéke a kora bronzkortól (Kr. e. 2500–1700) kezdve lakott vidék volt, amiről a bronzkori, az avar kori, a honfoglalás idejéből származó, az Árpád-kori és újkori települések nyomairól árulkodó régészeti leletek tanúskodnak.

A falu Szeged több tanyai kapitányságából, a várostól 16 km-re északnyugatra 1950-ben létesített tanyaközség. Neve török, más vélemény szerint kun családnévből származik. 1676-ban említik először írásos emlékekben: egy II. József korabeli térképen a Szeged-Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely, ma a Postakocsi csárda működik benne) neveként szerepel.

A 18. század első felében szegedi lakosok foglaltak itt állattenyésztés céljából földeket és építettek szállásokat, amelyek később állandóan lakott tanyákká fejlődtek. Később a homokon szőlőt telepítettek. Elsőként az Ádokhegy, Neszűrjhegy és a Szűcsök hegye nevű szőlőhegyek jöttek létre.

A Budapest–Szeged vasútvonal kiépítése után az 1880-as évektől a szatymazi szőlők a szegedi középosztálybeli családok kedvelt nyaralóhelyeivé váltak, néhányan azóta már nem álló villát is építtettek ide. A mai település magja is ezt követően alakult ki, és épült meg a templom 1902-ben, helyi és Szeged városi közadakozásból.

A Magyarországi Tanácsköztársaság 131 napos rémuralmát, az országosan több mint félezer áldozatot követelő vörösterrort[4] követő fehérterror[5] idején, 1919 augusztusában Prónay Pál és különítménye, 10, nagyrészt zsidó származású kommünárt akasztatott fel a községben, egyiküket pedig Bibó Dénes főhadnagy lőtte agyon.[6]

A tornyos Gál-villa dr. Preszly Loránd csendőrezredes az Ereklyés Országzászló Nagybizottság, bizottsági tagja tulajdona lett. Európa-hírű őszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg a 20. század elején. A Fehér-tó környéki szikes legelőkön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Ma a mezőgazdaságban dolgozók megélhetését elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, őszibarack-, továbbá a fóliás zöldség- és virágtermelés biztosítja. A mintegy 4700 lelkes lakosság fele külterületen él. Ma már jelentős részük Szegeden dolgozik.

A belterület fejlődése főleg az őszibarack- és egyéb gyümölcstermesztésből származó jövedelmeknek köszönhetően az 1960-as évek elején vett nagy lendületet, amikor egész utcasorok alakultak ki, majd az 1980-as évektől Szeged városából történő kiköltözéssel folytatódott, és a rendszerváltást követő megtorpanás után napjainkban is folytatódik. Mára jellemző, hogy a külterület infrastruktúrával ellátott területein nagyobb telkeken is épülnek új családi házak. A település széles utcarendszerű, előkertes, családiházas beépítésű, sok zöld területtel, jól kiépített közműhálózattal.

Nevének eredete és jelentéseSzerkesztés

Szatymaz község nevére a 18. század második feléből találhatunk megbízható feljegyzéseket. A szó eredetének magyarázatát legrészletesebben Inczefi Géza foglalta össze, a következőképpen: 1670, Szatymaz; 1754, Szattymaz; 1808, Szatymácz, török eredetű. Ezt a levezetést igazolja a Váradi Regestrom adata, mely szerint „nomine Zotmoz [...] Zotmaz. [...] et omnes alii [...]” település régi kun területen található, ezért kun eredetére gondolhatunk. Az írás szerint 1950-ben Szatymaz néven önálló község alakult Fehértó és Őszeszék helyőrségekkel. A 20. század elején kezdtek a terület homokjára szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. Egy másik feljegyzés a következőképpen magyarázza a Szatymaz szó eredetét: „Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1220/1550: Zotmaz szn. ( Vár Reg. 159.). Az alapjául szolgáló szn. forrása egy török nyelvi Satmaz szn. ( tkp.’nem adják el’). Etimológiailag összetartozik a m. szatócs eredetijével.”[7]

Bálint Sándor nagymonográfiája nagy vonalakban tartalmazza az ehhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, ilyen formában: „Szatymaz török, esetleg kun eredetű családnév, amely föltétlenül pásztorkodásra, középkori szálláshelyre utal. Első előfordulása eléggé kései: Baka Albert szegedi polgár és az alsóvárosi ferencrendi gárgyán a Szatymaz és Vargatelek szomszédságában levő rétséget csak akkor vehették birtokukba, amikor a töröknek az előírt illetéket lefizették. Erről a tezkere nevezetű nyugtát is kaptak (1676). [...] Szatymaz község egyébként 1950-ben a Város fehértói és őszeszéki kapitányságainak összevonásából keletkezett. Határa 1960-ban 12 069 hold, lélekszáma 4007. Szegedhez közelebb eső, déli részének BKilsőszatymaz a megkülönböztető népi neve. A Vilmaszállás és Jánosszállás elnevezés nem népi eredetű. A határában levő Szatymazhalom ősidőktől fogva, manapság is temető.”[8]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Szűcs László (MSZDP)[9]
  • 1994–1998: Lengyel Istvánné dr. (független)[10]
  • 1998–2002: Lengyel Istvánné dr. (független)[11]
  • 2002–2006: Gyömbér László (független)[12]
  • 2006–2010: Dr. Kormányos László Péter (független)[13]
  • 2010–2014: Dr. Kormányos László Péter (független)[14]
  • 2014–2014: Dr. Kormányos László Péter (független)[15]
  • 2015–2019: Barna Károly (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019-től: Barna Károly (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2015. február 22-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[16] mert az előző év őszén immár harmadik ciklusára újraválasztott településvezető nem sokkal később le is mondott posztjáról.[17]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 2,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (25,8% nem nyilatkozott).[19]

NevezetességeiSzerkesztés

Szatymaz a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, az Országos Kéktúra alföldi szakasza halad át rajta. Az 5-ös főút mentén haladva láthatjuk a Szatymazi temetődombot, amely több ezer éves magaslata a tájnak, a mellette elhaladó úton közelíthető meg a Fehér-tó melletti nagy kilátó, ahol tavasztól július közepéig figyelhető meg a közeli „Korom-szigeten” élő dankasirály költése. Közép-Európa egyik legnépesebb madárszigete ez. E szigeten megtalálhatók a szerecsensirály, a csérfélék, tavi cankók, sárszalonkák, bíbicek, vadkacsák, kárókatonák, réti héják és rétisasok, gémfélék és szárcsák.

A falu középpontjától ÉNY-ra Balástyát Forráskutat összekötő úton mintegy másfél km-re, az Enyingi szélmalom[20] található, szinte eredeti állapotban. Tovább haladva a nyárfás akácos porták közötti mélyfekvésű réteken a Dél-alföld egyik legsűrűbb szalakóta népességét és a fokozottan védett kuvikot, kis őrgébicset találhatjuk.

Az 1902-ben épült római katolikus templom Szatymaz keleti részén öreg fákkal keretezett ligetben áll. Itt láthatók az első és második világháborús emlékművek és a Fájdalmas Anya, M. Gémes Katalin szobrászművész, a község szülöttének alkotása.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Tanácsköztársaság
  5. Vörös és fehér. [2018. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
  6. Prónay Pál: A határban a Halál kaszál (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963, 107–108. oldal)
  7. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1980, 598.
  8. A szögedi nemzet. 1. k. Szeged, 1976. 223–4.
  9. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  12. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  13. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  14. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2020. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  15. Szatymaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2020. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  16. a b Szatymaz települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  17. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. Szatymaz Helységnévtár
  20. Archivált másolat. [2020. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés