Szauder József

(1917–1975) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

Szauder József (Budapest, 1917. február 26. – Budapest, 1975. augusztus 6.) irodalomtudós, esszéista, az MTA levelező tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézet Olasz Nyelv- és Irodalom Tanszékének egykori docense.

Szauder József
Született1917. február 26.[1]
Budapest
Elhunyt1975. augusztus 6. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar[2]
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzauder Mária (1926–1981) irodalomtörténész
SzüleiSzauder József (1891–1972)
Rojkó Ida (1891–1974)
Foglalkozásairodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1965)
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-64)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szauder József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kutatási területei: A magyar felvilágosodás és reformkor irodalma. A modern magyar költészet. 13. és 18. századi olasz irodalom. A magyar irodalomkritika kialakulása és fejlődése.

Életpályája szerkesztés

Szauder József (1891–1972) épitőanyag-kereskedő, bányavállalkozó és Rojkó Ida (1891–1974) fia.[5] Magyar–olasz szakos tanár volt, a budapesti és a római egyetemen végzett Eötvös-kollégistaként. 1941-től a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított, 19501955-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt, 1950-től az ELTE docense, az egyetemi oktatás mellett 1956-tól 1975-ig az MTA Irodalomtörténeti Intézet osztályvezetője, majd főmunkatársa. 1968-tól haláláig szerkesztője volt az intézet folyóiratának, az ItK-nak. 19611966-ban a mai SZTE, akkor József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára az I. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken, e tanszék oktatási és kutatási területe a magyar irodalom volt kezdetektől 1849-ig.

Nem egyszerűen művelődéstörténetet, irodalomtörténetet oktatott, hanem értő irodalomelemző volt az akkori jeles szegedi irodalmár kortársakkal, Horváth István Károllyal, Koltay-Kastner Jenővel, Halász Előddel, Tamás Attilával s a fiatal Ilia Mihállyal. Legjobb elemzései talán Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly életművéhez kapcsolódnak, de polihisztorként otthon volt a teljes magyar irodalomban és a világirodalom számos területén. Kölcsey Ferenc összes munkáinak kritikai kiadása az ő érdeme.

Első kiadásban 19641966 közt jelent meg a hamarosan és máig tartóan az egyetemisták közt „Spenót”-ként elhíresült (mert spenótzöld színű borítóval vonták be a köteteket) A magyar irodalom története 1–6. kötetben csaknem 5000 oldalon. Az 1–3. kötet tartalmazza a magyar irodalmat kezdetektől 1849-ig, Szauder József mindhárom kötet szakmai lektorálásában részt vett, s fejezeteket írt a felvilágosodás és a romantika időszakához. Mai napig az 1–6. kötetes irodalomtörténethez fordul a diák, ha már minden eltörött, a benne szisztematikusan felhalmozott anyag megsegíti vagy elindítja. Szauder számos tanulmánya ma is alapmű az irodalom szakos diákok számára.

A „Kis Szauder” (így nevezték maguk közt egykori diákjai) szemináriumain fontos volt az olvasottság, elsősorban az írók, költők műalkotásainak ismerete, esztétikai és filozófiai ismeretek, s mindenről lehetett vitatkozni, nála nem voltak szakmai tabutémák s kötelezően diákokra erőltetett nézetek. Volt diákjainak egyes köreiben ma is élő legenda Szauder irodalmi érzéke, vitakészsége és olaszos derűje.

Szegedi tanársága idején egy tanévre, 19641965-ben a Bölcsészettudományi Kar dékáni teendőit is elvállalta,[6] a szegedi városi vezetéssel sokat tárgyalt, szerette volna elérni, hogy kulturáltabb környezete legyen az Egyetem utca 2. sz. alatti Bölcsészettudományi Karnak, eredményt nemigen ért el, még sokáig maradtak a kopott macskakövek. A JATE-ról az MTA Irodalomtudományi Intézetébe ment vissza, gerincbántalmai miatt fáradságos volt a Pestről való lejárás. 1970-ben az MTA levelező tagjává választották. 19711975-ig a római egyetem vendégtanára volt. Korán s hirtelen ragadta el a halál.

Emlékezete szerkesztés

Halála után emléktábla hirdeti Budán, a Fő utca 37. sz. ház falán, hogy a tudós haláláig ebben a házban élt és alkotott. SZAUDER JÓZSEF (1917–1975). Akadémikus, irodalomtörténész, italianista. A magyar felvilágosodás és romantika korának kutatója. Eddig a tábla üzenete, egy szerény kétszobás lakásban élt feleségével, Szauder Mária (született Kovács Mária; 1926–1981) irodalomtörténésszel, Nagy Méda költőnő lányával és gyermekével.[7]

Főbb munkái (válogatás) szerkesztés

  • Faludi [Ferenc] udvari embere [doktori disszertáció] (1941)
  • Magyar irodalom [Klaniczay Tibor társszerzővel] (1950)
  • Bessenyei György válogatott művei [vál., sajtó alá rend. Szauder József] (1953)
  • Bessenyei [György] [tanulmány] (1953)
  • Kölcsey Ferenc [tanulmány] (1953, 1955)
  • Kisfaludy Károly válogatott művei [vál., bev. Szauder József] (1954, 1955)
  • Kölcsey Ferenc összes művei [sajtó alá rend. Szauder Józsefnéval] (1960)
  • A romantika útján [tanulmányok] (1961)
  • Olasz irodalom – magyar irodalom [tanulmányok] (1963)
  • Ciprus és obeliszk. Esszék cseh, francia, lengyel és olasz városokról és tájakról (1963)
  • Kis magyar irodalomtörténet [Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós társszerzőkkel] (1961, 1962, 1965)
  • Dante a XIX. század magyar irodalmában. In: Dante a középkor és a renaissance között [emlékkönyv Dante születése 700. évfordulójára] (1966)
  • Kölcsey Ferenc kiadatlan írásai, 1809–1811 (1968)
  • Az estve és az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus [tanulmányok] (1970)
  • A magyar irodalom története 1849-ig [írta, majd szerk. munkaközösségben] (1957, 1964, 1968, 1971)
  • Irodalom és felvilágosodás [tanulmányok, szerk. Tarnai Andorral] (1974)
  • Előszó ad Hass, alkoss, gyarapíts! Kölcsey-breviárium [vál., jegyz. Szilágyi Ferenc] (1975)
  • Kövek és könyvek. Esszék Itáliáról (1977)
  • Az éj és a csillagok. Tanulmányok Csokonairól (1980)
  • Tavaszi és őszi utazások. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról (1980)

Díjak (válogatás) szerkesztés

 
Emléktáblája:
I. kerület, Fő utca 37.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. Szauder József legifjabb (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  6. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene. (Past and present of Szeged University.) 1921–1998. / JATE. Szeged: Officina Ny., 1999. 261. o.
  7. Kovács Mária (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2017. december 25.)

Források szerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1913. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Szegedi egyetemi almanach / JATE Szeged, 1996. 1. köt. 559 o. ISBN 9634820379 Szauder szócikk: lásd 203. o.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés