Szavannasármány

A szavannasármány (Emberiza flaviventris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Szavannasármány
Emberiza flaviventris - cropped.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. flaviventris
Tudományos név
Emberiza flaviventris
Stephens, 1815
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szavannasármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannasármány témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea, Etiópia, Kenya, Lesotho, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos. Nyílt térségek lakója.

AlfajaiSzerkesztés

  • Emberiza flaviventris flavigaster
  • Emberiza flaviventris flaviventris
  • Emberiza flaviventris kalaharica

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter.

ÉletmódjaSzerkesztés

Magvakkal és rovarokkal táplálkozik.

SzaporodásaSzerkesztés

Alacsonyabb fákra, vagy bokrokra rakja, fűből és gyökerekből készült fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák kirepülési idő még 16-17 nap.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés