Szeben vármegye (németül: Komitat Hermannstadt, latinul: Comitatus Cibinensis, románul: Comitatul Sibiu) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe Romániához tartozik.

Szeben vármegye
Szeben vármegye címere
Szeben vármegye címere

Fennállás1876-1920
OrszágMagyar Királyság
Főbb településekSzászsebes
Népesség
Népességismeretlen
Népsűrűség48,9 fő/km²
Nemzetiségek64,3% románok
28,1% németek (erdélyi szászok)
5,7% magyarok
Vallásortodoxok, lutheránus, görög katolikusok, katolikusok
Földrajzi adatok
Terület3619 km²
Térkép
Szeben vármegye térképe
Szeben vármegye térképe
Szeben vármegye domborzati térképe
Szeben vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeben vármegye témájú médiaállományokat.

Északról Alsó-Fehér és Nagyküküllő vármegyék, keletről Nagyküküllő és Fogaras, délről a Román Királyság, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.

A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok található, délkeleten a Fogarasi-havasok, északkeleten az Oltmelléki-hegysor húzódik. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak.

Történelem

szerkesztés

Szeben vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult Szebenszékből, Szászsebesszékből, Szerdahelyszékből, Újegyházszék nagy részéből, továbbá Alsó-Fehér vármegye és Felső-Fehér vármegye egyes községeiből. E terület, illetve a központja, Nagyszeben Erdély történetében mindig is az erdélyi szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.

A trianoni békeszerződés óta Románia része. A második bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. Az egykori vármegye területe ma is Romániához tartozik, nagy része Szeben megyéhez, Szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez.

1910-ben a vármegye összlakossága 176 921 személy volt, ebből:

Közigazgatás

szerkesztés
 
Szeben vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye hat járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben: