Szeberényi Zoltán

irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató

Szeberényi Zoltán (Komárom, 1930. augusztus 11.–) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató.

Szeberényi Zoltán
Született1930. augusztus 11. (93 éves)[1]
Komárom[1]
Állampolgárságacsehszlovák[1]
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • kritikus
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1953-ban érettségizett a komáromi gépészeti szakközépiskola levelező szakán, majd 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet. 1957–1960 között a galántai gimnázium tanára, majd 1960–1995 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének oktatója. 1968–1974 és 1980–1985 között tanszékvezető volt, 1985-től docens, számos tankönyvet írt, szöveggyűjteményeket szerkesztett. 1972-ben szerzett bölcsészdoktor kandidátusi fokozatot. 1995-től Komáromban él.

Irodalomtörténészként a két világháború közötti, valamint a második világháború utáni szlovákiai magyar irodalommal foglalkozik. Hiánypótló összegző antológiák és szöveggyűjtemények összeállítója. Az 1990-es évek első felében a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke volt.

Elismerései szerkesztés

Művei szerkesztés

  • 1972 A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete
  • 1986 Visszhang és reflexió
  • 1988 Arcok és művek. Negyven arckép a szlovákiai magyar irodalomból
  • Duba Gyula. Szépirodalmi munkássága tükrében; Nap, Dunaszerdahely, 1997 (Műhely)
  • Ozsvald Árpád. Esszé és vallomás; Nap, Dunaszerdahely, 2000 (Műhely)
  • 2000–2001 Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999, I–II.
  • 2002 Turczel Lajos. Portréesszé
  • A hűség ára. Válogatott tanulmányok; Madách-Posonium, Pozsony, 2009 (Magyar Antaeus könyvek)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés