Főmenü megnyitása

Istenmezeje

magyar település
(Szederkénypuszta szócikkből átirányítva)

Istenmezeje község Heves megye Pétervásárai járásban.

Istenmezeje
Istenmezeje látképe
Istenmezeje látképe
Istenmezeje címere
Istenmezeje címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Nagy szú Péter[1]
Irányítószám 3253
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1600 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Istenmezeje (Magyarország)
Istenmezeje
Istenmezeje
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 10″, k. h. 20° 03′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 10″, k. h. 20° 03′ 18″
Istenmezeje (Heves megye)
Istenmezeje
Istenmezeje
Pozíció Heves megye térképén
Istenmezeje weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Istenmezeje témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A falu képe a bányai bejárótól

Heves megye északi részén, Pétervásárától 11 km-re a 2305-ös út mentén, a Tarna felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben található a község, amelynek része az északra, néhány km-re fekvő Szederkénypuszta is.

TörténeteSzerkesztés

Istenmezeje és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált leletek szerint. A falu határában 1865-ben késő bronzkori, a pilinyi kultúra korából származó leleteket találtak. Az itt feltárt sírban eltemetett előkelő férfi, sírjába beletették a rangját jelző fejdíszét, egy nagyon szép bronzdiadémot is. A koronaszerű föveg az eltemetett férfi csontvázának koponyáján volt, míg a nyak körül az ostreaféle kagylóból szépen faragva és simára csiszolva készült ujjnyi vastagságú gyöngyfüzér-szemek feküdtek.

Istenmezeje nevét Istenmezey néven 1311-ben említi az első okleves forrás. A faluszerkezet legrégebbi részei két tengely mellé rendeződtek: az egyik a Tarna-folyó, a másik a Pétervásárától északra vezető országút. Ez utóbbi két oldalán vonuló utcát nevezték régen Falunak, amelyet a községháza Felvégre és Alvégre osztott. Míg ezen a falurészen telkes gazdák laktak, addig a Tarna nyugati partján elterülő falurész, a Hóstya, a belőle nyugat felé kiágazó Nagybé nevű utca és a régi Falu északi részén keletre tartó házsor, a Kovasszó a kisebb gazdák és a zsellérek települési területe lehetett. A templom szinte a régi falun kívül, annak déli végén helyezkedett el a temetővel együtt, de a 18. században már említett sziklatemplom sem esett a belterületre, hanem attól kissé északra. A múlt században, így először 1920, majd 1945 után a település északon és délen, az országút mentén terjeszkedett (Újsor, Szárazág).

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,3% (19,6% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Istenmezejei látkép

Noé szőlőjeSzerkesztés

 
Istenmezeje legfőbb nevezetessége, a Noé szőlője nevű sziklaképződmény

A Noé szőlője glaukonitos eredetű kopár homokkő. A különleges alakokat idéző formák nemcsak természetvédelmi szempontból érdekesek: a település egyik legfontosabb legendája kötődik hozzá. A hagyomány szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlős-domb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. Az asszonyok megtagadták kérésüket, erre Jézus kővé változtatta gyümölcsös kosaraikat. Ezeket látjuk ma is a domboldalon. A valóságban a főleg csillám, kisebb mértékben kvarcszemcsékből álló homokkő alsóbb szintjein gyakoriak a kavicsos betelepülések, jellegzetesek az alul cipó alakban megkeményedett homokkő részletek. Ezek a mállott hegyoldalakon gömbös formában szőlőfürt-képződményt adnak. Feltételezések szerint ezek a homokkő cipók akkor keletkeztek, amikor a tenger mozgása már mind kevesebb klasszikus anyagot szállított, s a tengerfenéken egybefüggő homokpad képződéséhez már nem volt elegendő anyag. A homokkő cipók anyaga durvábbnak tűnik, mint a közvetlenül alatta és felette lévő homokköveké, melyek göböket nem tartalmaznak. A kb. másfél hektáros sziklafalon változatos zuzmó és mohanövényzet él.

SziklakápolnaSzerkesztés

A Noé szőlője lábánál barlang benyomását keltő, ismeretlen építési idejű sziklakápolna található (Az 1746. évi canonica visitatio azt mondja, hogy a Szent László tiszteletére szentelt templom inkább barlang benyomását kelti, sötét és nedves). Az 1767-ben felvett canonica visitatio szerint a szilárd anyagból épített templomnak építési ideje ismeretlen, szentélye kősziklába van bevágva. Egy oltára van és a harangláb fából készült. A Heves megyei közigazgatási iratok között szintén olyan utalást találunk, hogy a templom épülete részben szilárd anyagból épült, másrészt sziklába vágott, igen nedves és sötét. Nem tudni, hogy mikor épült. 1774-ben Csernus István földesúr a hívek segítségével kissé bővítette. 1811-ben már Erdőkövesd fíliája, temploma a falu végén, nedves helyen. Egyetlen harangját Eszterházy Károly áldotta meg 1765-ben. A felsőhevesi esperesi kerület jegyzőkönyve 1807-ben, 1827-ben, 1836-ban és 1851-ben foglalkozik vele. 1827-ben jelenti, hogy felszerelése nincs, csak két rongyos kazula. A hajó Diocletián idejéből való barlang benyomását kelti.” Kegyúr nincs, földesúr meg sok is, de ezek szegények. Miután az országút mellett fekszik, megbotránkozást kelt - írják 1836-ban. 2011. évben a község fennállásának 700 éves évfordulójára a sziklakápolnát és környezetét az önkormányzat felújíttatta. Lakossági adakozásból összegyűjtött összegből a győri Szent László herma mintájára Szent László szobor készült és került elhelyezésre a kápolnában. 2011. június 25-én az ünnepélyes megemlékezés szentmisével kezdődött az új templomban, majd a sziklakápolnánál folytatódott. A helyi általános iskolások a Vállóskőhöz kötődő monda feldolgozásával műsort adtak. Kiss Gábor, esperes megáldotta a kápolnát és a Szent László szobrot. Átadásra került a két díszpolgári cím, Hajnal Tibor és Murányi Gábor (posztumusz) váltak a település első díszpolgáraivá. Az ünnepségen bemutatásra került a község 700 éves évfordulójára megjelentetett monográfia.

Római katolikus templomSzerkesztés

 
Római katolikus templom
 
Az oltár részlete

A település közepe táján, magas dombon, temetővel körülvéve a klasszicista stílusban épített, 1854. június 26-án felszentelt római katolikus templom található. Bejáratánál Hösz János szobrász 1770-es évekből származó gyümölcskosaras kőfaragványai láthatók. 1846-ban a plébános új templomot akar építtetni, az alapkövet 1853. március 15-én tették le. A terveket fel is küldik a Helytartótanácshoz, hogy a vallásalapból kérjenek építési segélyt. Az új templom építésére Holczer József plébános ezenkívül gyűjtést végzett a környékbeli birtokosok körében.Költségvetést készítettek az Orczy uradalom pallérjával, Sallai János pogonyi lakossal, Koncz Mihály ácspallérral, aki szintén az Orczy-uradalom alkalmazottja volt, valamint Schuller Ferenc erdőkövesdi asztalosmesterrel.Az érsekség a terveket kiadta Simor Ferenc mérnöknek, aki a kőműves tervén főleg a nevetségesen kicsiny ablakokat kifogásolta. Az egri érseki levéltár tervtárában két terv maradt fenn, köztük Dudás József egri kőművesmester és céhmester kivitelre került terve. Dudás József a szerződésileg kifizetett 1100 forintért köteles volt az általa készített “B”terv szerint a templomot felépíteni. A lebontott régi templomhajó mögötti sziklabarlangba a Szt. László-szobrot oltár gyanánt elhelyezte Sallai János kőművespallér. Az új templom asztalosmunkáit Mihalik János végezte, a lakatosmunkákat Károly József. A templomhomlokzati oltárkő Gerenday Antal pesti sírkőraktárából származik. A nagy oltárképet javította Kovács Ferenc egri képíró, a monstranciát polírozta Barek Ferenc egri ötvös, az orgonát pedig Majer Ferenc egri “orgonaművész” javította meg. Az oltárkép keretét Spórer József egri aranyozóval újították fel. Dudás József pallérja Vas András egri kőműves volt.

Homlokzatán magas lábazatból induló fejezetes falpillérek, középen ebből kettő enyhe rizalitot alkot. Az egyenes zárású kapu fölött felirat:

HA’ ISTEN VELÜNK KI ELLENÜNK SZ. PÁL A ROM. VIII.31. 1853

A bejárat fölött átfutó osztópárkányon ülő félkörablak. Kétoldalt az osztópárkánya magas, mélyített falmezőket átszelve halad tovább.Az egész homlokzatot lezáró teljes római-dór párkány, nagy kiülésű vízvetős, cserepezett csorgóval. A tornyot egy-egy kővázás pillértörzs mellől kiemelkedő rézsűs oromfalháromszög támasztja: sarokfalpillérekkel övezett testén a torony-övpárkány alatt fekvő négyzetes, fölötte körben négy félkörös harangablak. Négyélű, ívelt vonalú sisak. A portál előtt két kovácsoltvas állványon egy-egy gyümölcskosár körtékkel és szőlővel. A templom jobb oldali homlokzatán 2 félkörívben záródó ablak, a visszalépő, egyenes oldalhomlokzaton hasonlóan kialakított nyílások, féltetős sekrestye-építmény és a kórusnál pillérekkel támasztott féltetős szabad lépcsőfeljárat. A templom belseje egyszerű téglány alakú, síkmennyezetes tér. Baluszteres mellvédű bővített kórusát négy fejezetes pillér tartja. A hajó oldalfalai mentén fejezetes falpillérek. Az emelt, szűkebb szentély hasonlóan alakított, egyenes záródású. Balról sík mennyezetes sekrestye.

NapjainkbanSzerkesztés

 
Nyári panorámakép Istenmezejéről
 
Téli panorámakép Istenmezejéről

Az utóbbi évtizedek alatt a település fő csomópontjai a következők lettek:

  • Központi terület (Istenmezeje közepén), templommal, óvodával, önkormányzati hivatallal, iskolával, kultúrházzal, orvosi rendelővel, sportlétesítménnyel, boltokkal és szórakozóhelyekkel, postával.
  • Szárazág (Istenmezeje É-i részén) bolttal, szórakozóhellyel, kisebb térrel.
  • Szederkénypuszta településrész központ (Istenmezeje É-i végén) bolttal, szórakozóhellyel, kultúrházzal, felújított közösségi házzal.
 
Panorámakép a Noé szőlője tetejéről

A településen a szalagtelek tekinthető általánosnak, soros elrendezéssel, rajtuk sátor- és nyeregtetős, többnyire 2 szintes családi házzal és melléképületekkel. Elvétve látni már régi építésű hagyományos lakóépületeket. Kb. 720 lakás található Istenmezején. Kiépített az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a földgáz hálózat, a szennyvíz hálózat, a telefonhálózat, elérhető a széles sávú internet, az utak döntő többsége aszfaltozott. A község déli és északi részén található ipari terület, ahol korábban ásványfeldolgozással, faipari termék előállítással, galvanizálással foglalkoztak. Jelenleg ezeken a területeken nincs aktív ipari termelés.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istenmezeje Község Önkormányzata Képviselő-testület (magyar nyelven). istenmezeje.hu. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Istenmezeje Helységnévtár
  • Hekeli Sándor: Noé szőlőhegye alatt-Istenmezeje-monográfia-2011.-Istenmezeje Község Önkormányzata-Nagy szú Péter, polgármester ISBN 978-963-08-1661-8

Külső hivatkozásokSzerkesztés