Szeged villamosvonal-hálózata
Szeged villamosvonal-hálózata öt viszonylatból áll. A legjelentősebb a 2-es vonal, amely az Európa liget és a Szeged pályaudvar között közlekedik, Rókusról, a Belváros érintésével. A vonal nagy részén közlekedik az 1-es is, amelynek a Szeged Plaza a végállomása. Ez a két vonal végig kétvágányú. A másik fő vonal a tarjáni, ezen a 3-as, a 3F és a 4-es közlekedik. Tarján és a Dugonics tér között a pálya kétvágányú, ezután a 3-as és a 4-es vonala elágazik. A 3-as a Kálvária sugárúton a Vadasparkig jár, a 3F tovább a Fonógyári útig. A 4-es másik végállomása a Kecskés István-telepen van. Ezek a vonalak önálló szakaszukon egyvágányú, kitérős rendszerűek, bár a 3-asnak van egy viszonylag hosszabb kétvágányú pályája a II. Kórház és a Veresács utca között, három megálló távolságban.
Szeged villamosvonal-hálózata | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Szeged |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1884. július 1. |
Hálózat hossza | 23,2 km |
Vonalak száma | 5+1 |
Állomások/megállók száma | 47 |
Járművek száma | 44 |
Általában használt jármű |
|
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | felsővezeték |
Feszültség |
|
Napi forgalom | 57 400 (2008) |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Szegedi Közlekedési Kft. |
A Szeged villamosvonal-hálózata weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat. |
A vonalakon 4 különböző típusú villamos közlekedik közforgalomban rendszeresen. Összesen 13 db Tatra T6A2 (pályaszámok: 900–912), 4 db Tatra B6A2 (pályaszámok: 950–953), 18 db Tatra KT4D (pályaszámok: 200–217) és 9 db PESA 120Nb (pályaszámok: 100–108) alacsonypadlós villamos van közforgalmi állományban. Ezenfelül van még háromféle nosztalgiaszerelvény is (12, 313+314, 813).
Jelenlegi vonalakSzerkesztés
Az 1-es vonalSzerkesztés
1908. október 1-jén indult meg a forgalom a Rókusi pályaudvar és a Személy pályaudvar közötti „fővonalon”. A pálya végig kétvágányú volt, a belvárosban a Széchenyi tér – Kelemen utca – Kölcsey utca – Kárász utca – Jókai utca útvonalon haladt a nyomvonal. Ezt a szakaszt 1927-ben elbontották. A vonal 1943-ban kapta az 1-es számot. 1930-ban mindkét végállomása fejállomás volt, a Szeged pályaudvart 1951-ben, a rókusi végállomást 1953–1954-ben alakították át hurokfordulóvá. A ’70-es években felújították a vonalat. 2000-ben a Rókusi pályaudvar mellé épült bevásárlóközponthoz egy új megálló épült, azóta a Szeged Plaza a járat egyik végállomása. A 2-es villamos építése kapcsán a vonalat 2009 és 2011 között teljesen felújították.[1][2]
A 2-es villamos 2012-es átadása óta az 1-es járatot ritkították, mert a 2-essel nagyrészt közös pályán halad, amely a Rókusi körútra ágazik ki. 2013. március 30-a óta az 1-es csak óránként jár, az önálló, Szeged Plaza – Pulz utca – Vásárhelyi Pál utca szakaszon alacsony az utasszám.[3] 2020. augusztus 8-a óta csak munkanapokon közlekedik.
A 2-es vonalSzerkesztés
A 2-es villamos 2012. március 3. óta közlekedik a Szeged pályaudvar és az Európa liget között.[4] A belvárosban a Széchenyi téren halad át és Rókuson keresztül éri a másik végállomását. Az Anna-kútnál keresztezi a 3-as és 3F, valamint a 4-es villamos vonalát. A vonal teljes hosszában kétvágányú, mindkét végállomáson hurokforduló van. Nagy részben az 1-es vonallal közös pályán halad, amely a Rókusi körútnál ágazik ki a Rókus pályaudvar felé. A vonalra új, modern járműveket is vásároltak.[5] A vonalon PESA 120Nb, Tatra T6A2 és Tatra KT4 típusú szerelvények járnak.
A 3-as, 3F vonalSzerkesztés
A Széchenyi tér és a Belvárosi temető közötti, egyvágányú, kitérős rendszerű szakaszt 1908. október 31-én adták át. 1913-ban új vágánykapcsolatok építések nyomán létrejött az Erzsébet liget–Belvárosi temető viszonylat. 1927 májusától a „temetői” vonal lerövidült a Somogyi utcáig. 1941-ben a jobb oldali közlekedés bevezetése miatt a kitérők forgalmi rendje is megváltozott. A járat 1943-tól jár 3-as számozással. 1950-ben adták át a Belvárosi temető és Kiskundorozsma közötti szakaszt, amely az akkori 7-es vonal része volt. Ezután a 3-as a Textilművekig, vagy egyáltalán nem is közlekedett. 1977-ben a 7-es megszűnt, majd a 3-as vonala külső szakaszát is fokozatosan felszámolták a Fonógyári út északi részéig. 1990-ben a Somogyi utcán is megszűnt a villamosközlekedés, a végállomás a Dugonics tér lett.
2002-ben a 3-as vonalát bekötötték a 4-es vonalba a Dugonics téren, itt már kétvágányú lett a pálya, a Dugonics téri végállomás megszűnt. 2004-ben a Tisza Lajos körúton is kétvágányúsították a pályát. A 3-as önálló szakaszát 2010–2011-ben újították fel, a Kálvária tér körzetében is 700 méter hosszan kétvágányú pálya épült. A Fonógyári úton, valamint a Vadasparknál 2011-ben deltavágányt építettek, hogy az egy vezetőállásos villamosok is meg tudjanak fordulni.[6][7]
A 3-as jelenleg Tarján és Vadaspark között közlekedik, a Fonógyári út felé a 3F jár.
A 4-es vonalSzerkesztés
A 4-es vonal Tarján és Kecskés között közlekedik. 1908. november 5-én indult meg a forgalom a „felsővárosi” vonalon a Gedó mulató – Közvágóhíd (Szalámigyár) viszonylatban, amely egyvágányú, kitérős rendszerű volt. 1913 és 1927 között a belvároson haladt át, a Széchenyi tér, Kárász utca érintésével. 1940–1941-ben a Gyevi sortól meghosszabbították a Fodortelepig. 1943-ban a felsővárosi vonal a 4-es számot kapta, a másik végállomás a Széchenyi tér lett, mert a 2-es járt ki a Vágóhídhoz. Az 1951–1952-ben Újszegedre is járt a 4-es, az 5-össel kötötték össze. 1972-ben a 4-es a Stefániától befelé lévő szakasza megszűnt, a vonalat a Lenin körútra (Tisza Lajos körút) kötötték be, a 2-es lerövidült.[8] 1974 és 1980 között Tarjánnál némileg hosszabbodott a pálya és kétvágányúsították a Tarján – Mérey utca közötti szakaszt.
A Dugonics teret 2002-ben felújították, a pálya kétvágányú lett. 2004-ben a Dugonics tér és az Anna-kút közötti szakaszt is kétvágányúsították, a pályát az úttest közepére helyezték, közös villamos–busz-sávot hoztak létre. 2006-ban a tarjáni végállomáson az addigi kétvágányú fejvégállomást korszerű, hurokvágányos végállomássá alakították át, míg a kecskési végállomásra – hely hiányában – egy deltavágányt építettek, hogy az egyirányú Tatra KT4D villamosok meg tudjanak fordulni, a Vám téren pedig kitérőt építettek, a sűrűbben közlekedés céljából. Ennek köszönhetően immár az FVV CSM–4, „bengáli” járművek helyett T6A2H, illetve KT4D típusú Tatra villamosok ezen a vonalon is járhatnak. A vonal rövidített változata, a 4A először Tarján és a Centrum Áruház (később Skála Divatáruház, ma Ázsia Kincse) között 1977-től, majd pár éves szünet után Tarján és a Dugonics tér között közlekedett hétköznapokon a reggeli csúcsidőben 2006 novemberéig, amikor a 4-es vonal reggeli sűrítése miatt megszűnt.
2008-ban átépítették az anna-kúti kereszteződést.[9] Az Anna-kút és a Tarján közötti szakaszt 2011-ben újították fel. A szakaszon korszerű megállóhelyek, a Glattfelder Gyula tér és az Anna-kút között pedig közös villamos–busz-sáv létesült.[10][11]
Megszűnt vonalakSzerkesztés
A régi 2-es vonalSzerkesztés
A régi 2-es villamos a Felső Tisza-parton járt, a másik végállomása változó volt. A lóvasúti időszakból maradt vágányokat 1927-ben villamosították, és személyforgalmi célokra is berendezték. 1927. május 7-én indult a „gyártelepi” vonal az Ártézi kút (ma Anna-kút) és a Somogyitelep (ma Petőfitelep) között. 1943-ban a Fodortelep – Közvágóhíd viszonylatot megszüntették, helyette a Somogyitelep – Vágóhíd és a Széchenyi tér – Fodortelep viszonylatok jöttek létre. Ebben az évben számozták be a vonalakat, a Somogyitelepre járó a 2-es, a Fodor telepre járó viszonylat a 4-es számot kapta. 1972-ben a Lenin körút (Tisza Lajos körút) – József Attila sugárút csomópontjának korszerűsítése miatt a 4-es József Attila sugárúti vágányát bekötötték a 2-es vonalába, a Lenin körútra. Innentől a 4-es járt a Ságváritelepre, a 2-es pedig csak a Radnóti Miklós Gimnáziumig, de pár hónappal később az Anna-kútig. 1977-ben a második közúti híd (Bertalan híd) építésének kezdete miatt sürgősen megszüntették a vonalat. A forgalom 1977. február 28-ával szűnt meg.
Az 5-ös vonalSzerkesztés
Az 5-ös Újszegedre járt. Az újszegedi villamospálya többféle viszonylat része volt. 1909 és 1913 között a Széchenyi tér és az Erzsébet liget, 1913 és 1919 között a Belvárosi temető – Erzsébet liget között létezett egy viszonylat. 1919-ben az újszegedi szakaszt elbontották. 1949-re az újszegedi pályaszakasz újra megépült, de a korábbiaktól eltérő útvonalon. 1949 és 1969 között az 5-ös villamos a Széchenyi tér és az Újszeged pu. (gyermekkórház) között közlekedett. Közben 1951 és 1952 között egy évig a 4-essel össze volt kötve, ekkor a 4-es a Fodortelep és Újszeged között járt, az 5-ös vonal ekkor nem létezett. A forgalmat 1969. január 31-én szüntették be, miután a vonalat fejleszthetetlennek és a teljesítőképesség határán lévőnek nevezték.
A 6-os vonalSzerkesztés
A 6-os a Marx tér és az Átrakópályaudvar között közlekedett. 1950-ben a Szegedi Kisvasút vonalát lerövidítették, a környékbeli falvakból a Marx téri piacra járók számára létesült a viszonylat a Marx tér – Boross József utca – Kálvária sgt. – Tisza Lajos körút – Szövetkezeti út – Átrakó pu. útvonalon. 1963-ban lerövidítették a Dugonics térig, 1966. május 22-én pedig megszüntették.
A 7-es, 8-as vonalSzerkesztés
A 7-es villamos Szeged és Kiskundorozsma között közlekedett 1950 és 1977 között. A vonalra már az 1910-es években is volt terv, azonban csak 1950-ben épült meg. A nyomvonal a Marx térről indult, a Boross József utcán át a Kálvária sugárútra jutott ki, onnan a meglévő 3-as vonalán a Belvárosi temetőig, majd az új építésű pályán a Fonógyári út – Dorozsmai út útvonalon jutott el a dorozsmai templomig. 1951-ben a végállomása átkerült a Somogyi utcába. 1963-ban az I. Kórházhoz helyezték át a végállomást, ismét a Boross József utcán át jártak a villamosok, amely a dorozsmaiaknak kerülő volt. 1971-ben lerövidült az Úttörő térig (Kálvária tér). 1972-ben megbontották a 3-as vonallal, a 7-es már csak az Előregyártó telepig járt, amely a Cegléd–Szeged-vasútvonal Szeged felőli oldalán volt, ide került a 3-as külső végállomása. Az utasszám rohamosan csökkent az átszállás kényszerűsége miatt, valamint az autóbusz gyorsabb eljutást biztosított. 1977. június 30-án a viszonylatot megszüntették.
- A 8-as vonal
1951 januárjában a 7-es végállomásának Somogyi utcába történő áthelyezésekor, január 22-től 8-as jelzéssel új járat indult a Kálvária tér és a Marx tér között. Az alacsony utasszám miatt a járatot egy héttel később, január 29-én megszüntették.
JárműparkSzerkesztés
Típus | Darabszám | Pályaszám(ok) | Gyártási év | Szegeden közlekedik | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Eredeti | Jelenlegi | Eredeti | Jelenlegi | |||
ČKD Tatra T6A2H | 13 db | 900–912 | 1997–1998
(23-24 évesek) |
1997 óta
(24 éve) | ||
ČKD Tatra B6A2D | 4 db | 950–953 | 1989
(32 évesek) |
2007 óta
(14 éve) | ||
ČKD Tatra KT4D | 18 db | 200–217 | 1982, 1985, 1990
(31, 36, 39 évesek) |
2005 óta
(16 éve) | ||
Pesa 120Nb | 9 db | 100–108 | 2011–2012
(9-10 évesek) |
2012 óta
(9 éve) |
Rendszeres forgalmon kívüli villamosokSzerkesztés
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szegeden jelenleg hat nosztalgiavillamossal találkozhatunk. Egyikük a 609-es pályaszámú háromajtós FVV csuklós, melyet 2003-ban, negyvenedik születésnapja alkalmából eredeti, FVV festéssel láttak el. A villamos korábban az 1-es vonalon járt. Ezen kívül nosztalgiajármű még a 656-os és a 813-as „bengáli” is, előbbi még nem készült el.
A Somogyi utcában egy már használaton kívüli villamossínen áll egy másik nosztalgiavillamos, egy ún. „ezres” típusú kocsi, amely korábban 1055-ös pályaszámmal Budapesten közlekedett, ma pedig egy szegedi vállalkozó kávézót üzemeltet benne. A villamosra 1950-es pályaszámot festettek, annak emlékére, hogy 1950-ben indult meg a kiskundorozsmai 7-es villamos (mely azóta már megszűnt).
Az ötödik nosztalgiajármű egy ikerkocsi, mely Szegeden a 313, 314 pályaszámot viseli. Ezeket a kocsikat Budapesten a Füzesi főműhelyben acélvázasították, majd az állományból való törlésük után kerültek Szegedre, ahol felújították őket, és nosztalgiakocsik lettek. A szerelvény rendszeresen szokott a városban közlekedni, különleges alkalmakkor.
2008-ban a szegedi villamosközlekedés 100. évfordulójára az SZKT eredeti tervek alapján megépítette az egykori 12-es motorkocsi működőképes replikáját. Az eredeti kocsit a győri Magyar Waggon- és Gépgyár építette, egyike volt az első szegedi motorkocsiknak, azonban 1970-ben selejtezték.[12]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ „Áprilistól folytatódik az 1-es vonal felújítása”, delmagyar.hu, 2011. március 22. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)
- ↑ „Ünnepi start – újra munkában az 1-es villamos + FOTÓK”, szegedma.hu, 2011. december 15. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)
- ↑ „Óránként jár az 1-es március 30-ától”, delmagyar.hu, 2013. március 8. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)
- ↑ „Szombaton indul a 2-es villamos! Itt van valamennyi új menetrend!”, delmagyar.hu, 2012. február 27. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)
- ↑ „Itt a 108-as, teljes a szegedi Pesa-flotta”, delmagyar.hu, 2012. május 23. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)
- ↑ „Keddtől végig közlekedik a 3 és 3F-es villamos”, szegedma.hu, 2011. január 31. (Hozzáférés ideje: 2013. október 3.)
- ↑ Szerdától 3-as villamosvonal-felújítás vágányzárral, terelésekkel. ujpalyan.hu. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ „Időutazás a Délmagyarral: Öt község Szeged városrésze lett”, delmagyar.hu, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2013. október 27.)
- ↑ „Az Anna-kúti átépítés három hónapja”, delmagyar.hu, 2008. október 24. (Hozzáférés ideje: 2013. október 27.)
- ↑ „Birtokba vették a szegediek a 4-es villamos útvonalát - galériával”, delmagyar.hu, 2011. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2013. október 28.)
- ↑ „Átadták a 4-est, nyugdíjazták a „bengálikat” + FOTÓK”, szegedma.hu, 2011. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2013. október 27.)
- ↑ szkt.hu: 12. psz. MWG típusú villamos motorkocsi. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
ForrásokSzerkesztés
- Nagy István, Elek István, Terhes Sándor, SZKT. 100 éves a szegedi villamos. Szegedi Egyetemi Kiadó (2008). ISBN 9789637356858
- „Szeged fejlődése”, iho.hu, 2011. január 26. (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)