Főmenü megnyitása

Szegedi Gyula

magyar orvos, belgyógyász, immunológus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Szegedi Gyula István (Újszász, 1936. február 21. – Újszász, 2013. október 30.) Széchenyi-díjas magyar orvos, belgyógyász, immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe nem differenciált collagenosis (NDC) nevű kórállapot klinikai és laboratóriumi jellemzőinek meghatározása. 1979 és 1985 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatási, 1995 és 1999 között klinikai rektorhelyettese.

Szegedi Gyula
Született 1936. február 21.
Újszász
Elhunyt 2013. október 30. (77 évesen)
Újszász
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
belgyógyász,
immunológus,
egyetemi tanár
Iskolái Debreceni Orvostudományi Egyetem (–1960)
Kitüntetései Széchenyi-díj (2006)

ÉletpályájaSzerkesztés

1954-ben érettségizett a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban, majd beiratkozott a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Itt szerzett orvosdiplomát 1960-ban. Már egyetemista korában az egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, diplomájának megszerzése után tanársegédi állást kapott. 1968-ban átkerült az I. számú Belgyógyászati Klinikára, ahol adjunktusi beosztásba került. Itt később egyetemi docensként is dolgozott. 1975-ben az egyetem Tüdőklinikáján kapott egyetemi tanári kinevezést. 1982-ben a III. számú Belgyógyászati Klinikává átszervezett intézet vezetőjévé nevezték ki. Közben 1979 és 1985 között a DOTE oktatási, 1995 és 1999 között klinikai rektorhelyettese volt. 2006-ban professor emeritusi címet kapott. 1999-ben az MTA és a Debreceni Egyetem Autoimmun Kórképek Kutatócsoportjának vezetője lett.

1972-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA II. Számú Doktori Bizottságának, az Immunológiai Bizottságnak és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak lett tagja. Előbbinek 1996 és 2008 között elnöke volt. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává választották. Akadémiai tisztségei mellett a 2000 és 2004 között a Klinikai Immunológiai-Allergológiai Szakmai Kollégium, 2008-tól 2011-ig az MTA Klinikai I. számú Tudományos Bizottságának elnöke volt. Ezenkívül a Magyar Allergológiai Klinikai Immunológiai Társaság, a Magyar Reumatológiai Társaság és a Magyar Belgyógyászati Társaság vezetőségébe is bekerült.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a nem differenciált collagenosis (NDC; kórállapot, ami a klasszikus, definitív autoimmun betegségek kialakulását megelőzi) klinikai és laboratóriumi jellemzőinek meghatározása. Az SLE (systemas lupus erythematosus; krónikus autoimmun betegség, amely gyulladás formájában jelentkezik), valamint egyéb poliszisztémás autoimmun kórképek (e betegségekre jellemző, hogy több szerv érintett, valamint az, hogy egy bizonyos fehérje- illetve enzimcsoportot támadnak meg) diagnózisában és kezelésében vezetett be újfajta eljárásokat, amelyek megkönnyítették a betegség terápiáját. Az SLE kórfolyamatait, valamint egyes gyógyszerek által előidézett autoimmun betegségeket is kutatta.

Nevéhez fűződik a klinikai immunológia intézményi kutatásának kiépítése a DOTE III. számú Belgyógyászati Klinikáján. Speciális területe a klinikának a poliszisztémás autoimmun betegségben szenvedő betegek ellátása, ezzel országos feladatkört lát el. Az általa vezetett klinikában kezdődött el a nyirokcsomók rosszindulatú megbetegedéseinek kutatása. A klinika mellett működő laboratóriumot vezetésével regionális laboratóriummá építették át.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

 
Szegedi Gyula bronz domborműve Debrecenben (Juha Richárd alkotása)

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Fibrosissal járó kórképek (társszerző, 1990)
  • Klinikai immunológia II. Klinikum (társszerk., szerző, 1990)
  • Klinikai immunológia III. Módszerek (társszerző, 1993)
  • Polysistemic Autoimmune Diseases (társszerző, 1996)
  • Cellular Adhesion Molecules in Rheumatoid Arthitis: Regulation by Cytokines and Possible Clinical Importance (társszerző, 1996)
  • Klinikai immunológia (társszerk., társszerző, 1999)
  • Klinikai kutatások a poliszisztémás autoimmun betegségekben (2002)

ForrásokSzerkesztés