A szegfűszegolaj a szegfűszeg (Syzygium aromaticum) illóolaja. Az olajat az aromaterápiában, a gyógyászatban, és ételízesítőként is használják.[1][2] Fájdalomcsillapító hatása is lehet, de ennek alátámasztására egyelőre nincs elegendő bizonyíték.[2]

Fajtái szerkesztés

A szegfűszegolajnak három típusa van:[3]

  • A rügyolajat a S. aromaticum virágrügyeiből vonják ki. 60–90%-ban eugenol, eugenil-acetát, kariofillén és más, kisebb arányban előforduló összetevők alkotják.
  • A levélolajat a S. aromaticum leveleiből vonják ki. 70–82%-ban eugenol, némi β-kariofillén, valamint α-humulén alkotja.
  • A hajtásolajat a S. aromaticum ágaiból vonják ki. 85–92%-ban eugenol, továbbá néhány elhanyagolható mennyiségű összetevő alkotja. A hajtásolaj illat- és ízjellemzőiben a rügyolajhoz áll közel.

A rügyekből desztillált szegfűszegolaj különféle fitokémiai összetevőket tartalmaz, köztük fenilpropanoidot (főként eugenolt), karvakrolt, timolt és fahéjaldehidet tartalmaz, kis mennyiségű polifenollal, szénhidráttal, lipidekkel, oleanolsavval és ramnetinnel.[1] A szegfűszegolajat gyakran használják az aromaterápiában, valamint élelmiszerek és bizonyos gyógyszerek ízesítésére.[2] A szegfűszegolaj fő termelői Madagaszkár és Indonézia.[3][2]

Egészségügyi felhasználása szerkesztés

Fogfájás szerkesztés

A szegfűszegolajból kivont eugenolt, elsősorban Dél-Koreában és Indiában fogfájás kezelésére alkalmazzák.[4] A szuvas fogak üregeibe vagy a kihúzott fogak helyén maradt üregbe helyezve ideiglenesen csillapíthatja a fogfájást.[4] Az Egyesült Államokban az FDA az eugenolt hatástalannak minősítette a fogfájás kezelésére, és a szegfűszegolajat fájdalomcsillapítóként visszaminősítette, mivel nincs elegendő bizonyíték a hatékonyságának értékelésére.[2]

Baktériumölő hatás szerkesztés

A szegfűszegolajnak antibakteriális hatása van egyes kutatások szerint.[5]

Toxicitás szerkesztés

Kis mennyiségben alkalmazott, terápiás felhasználástól eltekintve toxikus; több súlyos, akut máj- és vesekárosodásról van feljegyzés, elsősorban gyermekek esetében.[6]

További felhasználása szerkesztés

Az amerikai meghatározás szerint az eugenol megbízható forrás a természetes vanillin előállításához. Az eugenol egy sokoldalú molekula, amely a természetben rendelkezésre álló fitokémiai anyagok felhasználásával néhány egyszerű lépéssel vanillinné alakítható.

A szegfűszegolajat rendszeresen alkalmazzák laboratóriumi vagy kedvtelésből tartott halak altatására vagy elaltatására használják.[7][8]

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oil of clove című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Clove. Drugs.com, 2020. július 3. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  2. a b c d e Clove. MedlinePlus, National Library of Medicine, US National Institutes of Health, 2020. július 24. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.) „Clove oil and eugenol, one of the chemicals it contains, have long been used topically for toothache, but the FDA has reclassified eugenol, downgrading its effectiveness rating. The FDA now believes there isn't enough evidence to rate eugenol as effective for toothache pain.”
  3. a b Lawless, J.. The Illustrated Encyclopedia of Essential Oils: The Complete Guide to the Use of Oils in Aromatherapy and Herbalism, The Illustrated Encyclopaedia of Essential Oils (1995). ISBN 978-1-85230-661-8 
  4. a b Eugenol as Local Anesthetic, Natural Products. Springer-Verlag Berlin; In: Natural Products - Phytochemistry, Botany and Metabolism of Alkaloids, Phenolics and Terpenes; Part XIV, 4001–4015. o.. DOI: 10.1007/978-3-642-22144-6_171 (2013). ISBN 978-3-642-22144-6 
  5. (2012) „Illóolajok és aromaterápia, 16. rész – A szegfűszeg illóolaj”. Farmakognóziai hírek 7 (26), 2. o, Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ÁOK.  
  6. Eugenol (Clove Oil). LiverTox: Clinical and Research Information on Drug-Induced Liver Injury. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, 2019. október 28.
  7. Gary Kent Ostrander. The Laboratory Fish. Elsevier, 508–. o. (2000). ISBN 978-0-12-529650-2 
  8. Zoo Animal and Wildlife Immobilization and Anesthesia. Wiley, 249–. o. (2014. július 21.). ISBN 978-1-118-79286-5 

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés