Szekszárd-Bátai-főcsatorna

A Szekszárd-Bátai-főcsatorna a Sárköz egyik legfontosabb vízlevezetője. Az árvízvédelmi töltések által lefolyástalan területté vált mintegy 400 km2-es térség vizét a részben természetes medrek felhasználásával épült csatorna biztosítja.

Szekszárd-Bátai-főcsatorna
A Szekszárd-Bátai-főcsatorna a part menti fűzfaligettel és a gyalogoshíddal Őcsényben
A Szekszárd-Bátai-főcsatorna a part menti fűzfaligettel és a gyalogoshíddal Őcsényben
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz35,5+3 km
ForrásSzekszárd, Tolna vármegye, Magyarország
TorkolatDuna, Báta, Tolna vármegye
Térkép
SablonWikidataSegítség

Nyomvonala szerkesztés

A vízfolyás Tolna vármegyében, Szekszárdtól keletre ered Józsefpuszta határában. A patak forrásától kezdve déli és délkeleti irányban halad Bátáig, ahol beletorkollik a Lajvér-patak. A meder részben mesterséges, ám az eredeti Báta és a Sárvíz egykori medrét is felhasználták a vonalvezetéséhez. A csatorna és a Lankóci-Kis-Duna-csatorna közt a sárpilisi tűsgát biztosította az összeköttetést, hogy a két szivattyútelep esetlegesen tehermentesíthesse egymást. A csatorna általában gravitációs úton is képes összegyűjteni és levezetni a vizet, ám a Duna magasabb vízállása esetén a bátai szivattyútelep segítségével emelik át azt az árvízvédelmi töltésen.[1]

A főcsatornába torkollik a Lajvér-patak, az Acsád-csatorna és a Paptava-csatorna Bátánál, a Lanka-Náznói-csatorna Alsónyéknél, a Dár-foki-összekötőcsatorna Sárpilisnél, a Szekszárdi-Séd Decsnél, valamint az Ebes-Szombatta-csatorna és a Baksatói árok Őcsénynél.[2]

Vízrendezés szerkesztés

A Szekszárd-Bátai-főcsatorna vízgazdálkodási szempontból az Alsó-Duna jobb part Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik.[3] 2010 és 2014 között jelentős rekonstrukciós munkák zajlottak egy európai uniós pályázat keretében, a költségek mintegy 600 millió forintot tettek ki.[4] A bátai zsilip szintjét mintegy 1,6 méterrel lejjebb süllyesztették, ezzel a meder lejtése megháromszorozódott mintegy 10 cm/km-re. A medret is mélyítették a szükséges mintegy 15km-es szakaszon, valamint a csatorna teljes hosszában kikotorták és kiirtották a lefolyást teljesen akadályozó sűrű növényzetet. Az elavult sárpilisi tűsgát modernizálására is sor került, az átalakítás miatt az objektum hivatalos neve sárpilisi osztómű lett.[5]

Part menti települések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Szivattyútelep Báta. www.bata.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  2. ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek VÍZRENDEZÉSI JAVASLAT. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  3. Alsó-Duna jobb part tervezési alegység. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  4. A Szekszárd-Bátai főcsatorna vízrendezési uniós projektje: 600 milliós fejlesztés a Sárköz belvízi biztonságáért (amerikai angol nyelven). Palyazatok.org. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  5. Szekszárd-Bátai főcsatorna komplex vízrendezése (DDOP-5.1.5-A/2F- 2f-2009-0004) - Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. www.kdtvizig.hu. (Hozzáférés: 2020. október 12.)[halott link]