Szemere György (író)
Szemere György, Szemere Artúr György (Szabolcs, 1863. október 30. – Budapest, 1930. szeptember 6.) földbirtokos, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Szemere Huba lapszerkesztő és országgyűlési képviselő testvérbátyja.
| Szemere György | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1863. október 30. Szabolcs |
| Elhunyt | 1930. szeptember 6. (66 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemere György témájú médiaállományokat. | |
Pályája
szerkesztésAz irodalomtörténetből ismert Szemere család leszármazottja, Szemere Ödön és Csemiczky Sarolta fia. (Esküvőjükön 1862. október 28-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban tanúként jelen volt Madách Imre).[1]
Jogi tanulmányainak budapesti elvégzése után nagyobb külföldi útra indult. 1887-ben szolgabíró lett Zemplén megyében. Hivatalát 1892-ben később gazdálkodással cserélte fel, majd a fővárosba költözött. 1906-ban a Magyar Szemle, 1910-ben a Világ című lapot, 1917-től pedig az Országgyűlési Naplót szerkesztette.
Aránylag későn kezdett irodalmi tervekkel foglalkozni. Írásaiban a tiszántúli földesurak és a szabolcsi parasztok alakjai a hagyományos népies megvilágításban jelennek meg (A Dobay-ház, Magyar virtus, A madarasi király, A két jómadár). A dzsentri pusztulása, a nemesi gőg és a polgári munka ellentéte foglalkoztatja. Keserű alaphangú regényében, a Komédiákban (1913) a modern polgári társadalom és irodalom lehangoló képét adja, a konzervatív és a radikális csoportok torzsalkodását keserű szatirával mutatja be. Elbeszélő munkáin kívül néhány színművet is írt.
Munkái
szerkesztés- A Dobay-ház. Regény. Budapest, 1902
- A halász regénye. Regény. Budapest, 1902
- Magyar virtus. Novellák. Budapest, 1903
- Az egyéniség. Színmű. Nemzeti Színház: 1903
- A madarasi király. Regény. Budapest, 1904
- Erősek és gyengék. Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1905. április 8.)
- A mi mindennél erősebb. Regény. Budapest, 1906
- Az alispán úr. Regény. Budapest, 1906
- A siralomházban Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1906. március 31.)
- Doktor Mefisztofelesz Regény. Budapest, 1907
- A Forray-család. Regény. Budapest, 1907
- Magyarország Amerikában. Humoros regény. Budapest, 1907 (A kivándorlókat az ottani élet sok mindenre megtanítja, amit nem tudtak megtanulni itthon.)
- Mimi komtesz. Novellák. Budapest, 1908
- Ugor Ágnes. Regény. Budapest, 1909
- Ő. Színmű. Magyar Színház: 1910
- A Kont-eset. Regény. Budapest, 1911 (Hédervári Kont, a Zsigmond király korában lefejezett nemesúr föltámad poraiból. A fantasztikus mese több pontján erősen érződik Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának hatása.)
- A hazátlanok. Regény. Budapest, 1912 (A kivándorló magyarok sorsát sötét színekkel ábrázolja az író.)
- A két jómadár. Novellák. Budapest, 1913
- Komédiák. Regény. Budapest, 1913
- Igaz történetek. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1914
- Apró regények és esetek. Novellák. Budapest, 1915
- Két világ. Regény. Budapest, 1917 (Az író sóvárogva tekintett kelet felé, a nyugati erkölcsökben a magyarság romlásának egyik okát látta. Regényében japán-barátságának emelt emléket, a japán nő eszményi alakját rajzolta meg.)
- A drága forint. Novellák. Budapest, 1917
- Füllentő Gergely tizenöt válogatott virtusa. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1917
- Két leány. Regény. Budapest, 1918
- A Bikkfalvy-kúria. Regény. Budapest, 1918
- Ritkaságok. Novellák. Budapest, 1918
- Egy falusi kisasszony története. Regény Budapest, 1921
- A kótaji csudakovács. Regény. Budapest, 1921
- Ronthó Böszörmény. Regény. Budapest, 1921 (Önéletrajzi regény; az író családja, a polgári életformára átváltó földbirtokos-família története.)
- Viszontlátás. Színmű. Nemzeti Színház: 1922 (Hőse, a világháborút becsülettel megjárt parasztkatona csalódik feleségében.)
- Andris csillaga; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
- Doktor Mefisztofelesz; Franklin, Bp., 1943 (Franklin-könyvek)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Andor Csaba. Kései írások, kései szerelem c. fejezet, A siker éve 1861. Madách élete [archivált változat]. Budapest: Fekete Sas Kiadó (2000). Hozzáférés ideje: 2012. április 1. [archiválás ideje: 2011. augusztus 27.]
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők c. fejezet (Arcanum Kiadó)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Alszeghy Zsolt: Szemere György. In: Vázlatok. Bp., 1925 (54-71. old.)