Szemere György (író)

(1863–1930) író

Szemere György, Szemere Artúr György (Szabolcs, 1863. október 30.Budapest, 1930. szeptember 6.) földbirtokos, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Szemere Huba lapszerkesztő és országgyűlési képviselő testvérbátyja.

Szemere György
Élete
Született1863. október 30.
Szabolcs
Elhunyt1930. szeptember 6. (66 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemere György témájú médiaállományokat.

Az irodalomtörténetből ismert Szemere család leszármazottja, Szemere Ödön és Csemiczky Sarolta fia. (Esküvőjükön 1862. október 28-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban tanúként jelen volt Madách Imre).[1]

Jogi tanulmányainak budapesti elvégzése után nagyobb külföldi útra indult. 1887-ben szolgabíró lett Zemplén megyében. Hivatalát 1892-ben később gazdálkodással cserélte fel, majd a fővárosba költözött. 1906-ban a Magyar Szemle, 1910-ben a Világ című lapot, 1917-től pedig az Országgyűlési Naplót szerkesztette.

Aránylag későn kezdett irodalmi tervekkel foglalkozni. Írásaiban a tiszántúli földesurak és a szabolcsi parasztok alakjai a hagyományos népies megvilágításban jelennek meg (A Dobay-ház, Magyar virtus, A madarasi király, A két jómadár). A dzsentri pusztulása, a nemesi gőg és a polgári munka ellentéte foglalkoztatja. Keserű alaphangú regényében, a Komédiákban (1913) a modern polgári társadalom és irodalom lehangoló képét adja, a konzervatív és a radikális csoportok torzsalkodását keserű szatirával mutatja be. Elbeszélő munkáin kívül néhány színművet is írt.

  • A Dobay-ház. Regény. Budapest, 1902
  • A halász regénye. Regény. Budapest, 1902
  • Magyar virtus. Novellák. Budapest, 1903
  • Az egyéniség. Színmű. Nemzeti Színház: 1903
  • A madarasi király. Regény. Budapest, 1904
  • Erősek és gyengék. Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1905. április 8.)
  • A mi mindennél erősebb. Regény. Budapest, 1906
  • Az alispán úr. Regény. Budapest, 1906
  • A siralomházban Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1906. március 31.)
  • Doktor Mefisztofelesz Regény. Budapest, 1907
  • A Forray-család. Regény. Budapest, 1907
  • Magyarország Amerikában. Humoros regény. Budapest, 1907 (A kivándorlókat az ottani élet sok mindenre megtanítja, amit nem tudtak megtanulni itthon.)
  • Mimi komtesz. Novellák. Budapest, 1908
  • Ugor Ágnes. Regény. Budapest, 1909
  • Ő. Színmű. Magyar Színház: 1910
  • A Kont-eset. Regény. Budapest, 1911 (Hédervári Kont, a Zsigmond király korában lefejezett nemesúr föltámad poraiból. A fantasztikus mese több pontján erősen érződik Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának hatása.)
  • A hazátlanok. Regény. Budapest, 1912 (A kivándorló magyarok sorsát sötét színekkel ábrázolja az író.)
  • A két jómadár. Novellák. Budapest, 1913
  • Komédiák. Regény. Budapest, 1913
  • Igaz történetek. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1914
  • Apró regények és esetek. Novellák. Budapest, 1915
  • Két világ. Regény. Budapest, 1917 (Az író sóvárogva tekintett kelet felé, a nyugati erkölcsökben a magyarság romlásának egyik okát látta. Regényében japán-barátságának emelt emléket, a japán nő eszményi alakját rajzolta meg.)
  • A drága forint. Novellák. Budapest, 1917
  • Füllentő Gergely tizenöt válogatott virtusa. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1917
  • Két leány. Regény. Budapest, 1918
  • A Bikkfalvy-kúria. Regény. Budapest, 1918
  • Ritkaságok. Novellák. Budapest, 1918
  • Egy falusi kisasszony története. Regény Budapest, 1921
  • A kótaji csudakovács. Regény. Budapest, 1921
  • Ronthó Böszörmény. Regény. Budapest, 1921 (Önéletrajzi regény; az író családja, a polgári életformára átváltó földbirtokos-família története.)
  • Viszontlátás. Színmű. Nemzeti Színház: 1922 (Hőse, a világháborút becsülettel megjárt parasztkatona csalódik feleségében.)
  • Andris csillaga; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
  • Doktor Mefisztofelesz; Franklin, Bp., 1943 (Franklin-könyvek)
  1. Andor Csaba. Kései írások, kései szerelem c. fejezet, A siker éve 1861. Madách élete [archivált változat]. Budapest: Fekete Sas Kiadó (2000). Hozzáférés ideje: 2012. április 1. [archiválás ideje: 2011. augusztus 27.] 

További információk

szerkesztés
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Alszeghy Zsolt: Szemere György. In: Vázlatok. Bp., 1925 (54-71. old.)