Főmenü megnyitása

Szemere György, Szemere Artúr György (Szabolcs, 1863. október 30.Budapest, 1930. szeptember 6.) földbirtokos, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Szemere Huba lapszerkesztő és országgyűlési képviselő testvérbátyja.

Szemere György
Élete
Született 1863. október 30.
Szabolcs
Elhunyt 1930. szeptember 6. (66 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

PályájaSzerkesztés

Az irodalomtörténetből ismert Szemere család leszármazottja, Szemere Ödön és Csemiczky Sarolta fia. (Esküvőjükön 1862. október 28-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban tanúként jelen volt Madách Imre).[1]

Jogi tanulmányainak budapesti elvégzése után nagyobb külföldi útra indult. 1887-ben szolgabíró lett Zemplén megyében. Hivatalát 1892-ben később gazdálkodással cserélte fel, majd a fővárosba költözött. 1906-ban a Magyar Szemle, 1910-ben a Világ című lapot, 1917-től pedig az Országgyűlési Naplót szerkesztette.

Aránylag későn kezdett irodalmi tervekkel foglalkozni. Írásaiban a tiszántúli földesurak és a szabolcsi parasztok alakjai a hagyományos népies megvilágításban jelennek meg (A Dobay-ház, Magyar virtus, A madarasi király, A két jómadár). A dzsentri pusztulása, a nemesi gőg és a polgári munka ellentéte foglalkoztatja. Keserű alaphangú regényében, a Komédiákban (1913) a modern polgári társadalom és irodalom lehangoló képét adja, a konzervatív és a radikális csoportok torzsalkodását keserű szatirával mutatja be. Elbeszélő munkáin kívül néhány színművet is írt.

MunkáiSzerkesztés

  • A Dobay-ház. Regény. Budapest, 1902
  • A halász regénye. Regény. Budapest, 1902
  • Magyar virtus. Novellák. Budapest, 1903
  • Az egyéniség. Színmű. Nemzeti Színház: 1903
  • A madarasi király. Regény. Budapest, 1904
  • Erősek és gyengék. Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1905. április 8.)
  • A mi mindennél erősebb. Regény. Budapest, 1906
  • Az alispán úr. Regény. Budapest, 1906
  • A siralomházban Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1906. március 31.)
  • Doktor Mefisztofelesz Regény. Budapest, 1907
  • A Forray-család. Regény. Budapest, 1907
  • Magyarország Amerikában. Humoros regény. Budapest, 1907. (A kivándorlókat az ottani élet sok mindenre megtanítja, amit nem tudtak megtanulni itthon.)
  • Mimi komtesz. Novellák. Budapest, 1908
  • Ugor Ágnes. Regény. Budapest, 1909
  • Ő. Színmű. Magyar Színház: 1910
  • A Kont-eset. Regény. Budapest, 1911. (Hédervári Kont, a Zsigmond király korában lefejezett nemesúr föltámad poraiból. A fantasztikus mese több pontján erősen érződik Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának hatása.)
  • A hazátlanok. Regény. Budapest, 1912. (A kivándorló magyarok sorsát sötét színekkel ábrázolja az író.)
  • A két jómadár. Novellák. Budapest, 1913
  • Komédiák. Regény. Budapest, 1913
  • Igaz történetek. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1914
  • Apró regények és esetek. Novellák. Budapest, 1915
  • Két világ. Regény. Budapest, 1917. (Az író sóvárogva tekintett kelet felé, a nyugati erkölcsökben a magyarság romlásának egyik okát látta. Regényében japán-barátságának emelt emléket, a japán nő eszményi alakját rajzolta meg.)
  • A drága forint. Novellák. Budapest, 1917
  • Füllentő Gergely tizenöt válogatott virtusa. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1917
  • Két leány. Regény. Budapest, 1918
  • A Bikkfalvy-kúria. Regény. Budapest, 1918
  • Ritkaságok. Novellák. Budapest, 1918
  • Egy falusi kisasszony története. Regény Budapest, 1921
  • A kótaji csudakovács. Regény. Budapest, 1921
  • Ronthó Böszörmény. Regény. Budapest, 1921. (Önéletrajzi regény; az író családja, a polgári életformára átváltó földbirtokos-família története.)
  • Viszontlátás. Színmű. Nemzeti Színház: 1922. (Hőse, a világháborút becsülettel megjárt parasztkatona csalódik feleségében.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Andor Csaba. Kései írások, kései szerelem c. fejezet, A siker éve 1861. Madách élete. Budapest: Fekete Sas Kiadó (2000). Hozzáférés ideje: 2012. április 1.  Archiválva 2011. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Alszeghy Zsolt: Szemere György. In: Vázlatok. Bp., 1925 (54-71. old.)