Főmenü megnyitása

Szemere László (Lasztomér, 1884. október 26.Veszprém, 1974. december 8.) mikológus, ornitológus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Szem.”.

PályafutásaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán kezdte, majd 1911-ben jogot végzett a fővárosban és Kolozsvárott. Csík vármegye közigazgatásában, 1920-tól a Madártani Intézetben dolgozott. 1924 és 1938 között a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi osztálya, 1938-tól 1946-ig a Növényélettani és -Kórtani Állomás munkatársa. Növény- és állattani ismereteit főként autodidakta módon szerezte. A ragadozó madarak életével foglalkozott, fő érdeklődési köre a mikológia volt. Elsők között kapcsolódott be A Bakony természeti képe c. kutatási programba. 1960-ban, 70 éves korában telepedett le Hárskúton, ahol életének utolsó éveit szinte kizárólag a gombáknak szentelte. A kalapos és a földalatti gombák tudományos feltárását végezte. Itt fejezte be a Kárpát-medence földalatti gombáival foglalkozó könyvét, a Bakonyból összesen 446 nagy-gombafajt sorolt fel. A hetvenes évek elején jelent meg Adatok a Dunántúl madárvilágához c. tanulmánya, amely madártani publikációs tevékenységének lezárása. Rendszeresen szervezett gombaismertető tanfolyamokat. Közel kétszáz szakcikke jelent meg. Hárskúton tábla őrzi emlékét, amelyet minden év áprilisában megkoszorúznak a gombászok.

Szemere László egyike volt azoknak az áldozatos munkát végző tudósoknak, akik életüket és tehetségüket a hazai természet kutatásának és a tudományos ismeretterjesztésnek szentelték. Bár nem a természettudományokban, hanem jogászként szerzett egyetemi végzettséget, valódi természettudóssá nevelte önmagát. Állattani és növénytani ismereteit autodidakta módon gyarapította. Sokoldalú egyéniség volt: tudományos eredményei mellett mint író és festőművész is maradandót alkotott. Termékeny szakíróként csaknem 200 publikációt jelentetett meg. Jelentős kutatómunkát végzett az ornitológia területén, elsősorban a ragadozó madarak vizsgálatával. Fő érdeklődési köre azonban a mikológia volt. Folytatta és továbbfejlesztette Hollós László földalatti gombákkal végzett úttörő kutatásait. Föld alatti gombavilág c. kötete máig a magyar szarvasgombászok alapvető szakkönyve. Legismertebb műve, a Kárpát-medence földalatti gombái… külföldön is ismertté tették nevét. A nemzetközi szakirodalomban mind a mai napig Szemere az egyik leggyakrabban idézett magyar mikológus. Kutatómunkája mellett a gombák széles körben való megismertetése céljából jelentős ismeretterjesztő tevékenységet folytatott, és rendszeres gombaismertető tanfolyamokat is szervezett. Visszavonulása után, hosszú élete végéig fáradhatatlanul járta a Bakony erdőit gombák után kutatva, és szívesen osztotta meg páratlan tudását látogatóival. Örök értékű tudományos művei mellett emlékét őrzi a Bakonyi Természettudományi Múzeumban berendezett Szemere László-emléksarok. Nevét több gombász szakcsoport viseli. Hárskúton utcát neveztek el a „Bakony remetéjéről”. Művészi értékű gombaakvarelljeit méltó helyen, a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik.