Szemken

egyiptomi hükszosz uralkodó

Szemken (Šamuqēnu) Alsó-Egyiptom hükszosz uralkodója volt az i. e. 17. század közepén. Egyiptomi dinasztiába sorolása vitatott; Jürgen von Beckerath szerint a XVI. dinasztia harmadik uralkodója volt, a XV. dinasztia hükszosz királyainak vazallusa,[3][4] ebben William C. Hayes és Wolfgang Helck is egyetért vele, Kim Ryholt azonban a második átmeneti korról írt 1997-es tanulmányában kifejti véleményét, mely szerint a XVI. dinasztia független thébai uralkodókból állt i. e. 1650–1580 között,[5] ennek megfelelően Szemkent a XV. dinasztia egyik korai, talán első uralkodójának tartja. Ezzel az elemzéssel Darrell Baker és Janine Bourriau is egyetért,[6][7] mások, köztük Stephen Quirke azonban nem.[8]

Szemken
Šamuqēnu
előd
egyiptomi fáraó
utód
?
XV. dinasztia (?)
Aperanat (?)

Szemken szkarabeusza[1][2]
Szemken szkarabeusza[1][2]

Uralkodása valamikor i. e. 1649 és 1621 között
Nomen
S38qN25
Z2
smq
n

ḥq3-ḫ3swt smqn

EmlítéseiSzerkesztés

Szemken egyetlen ismert említése egy barna zsírkő szkarabeuszpecséten maradt fenn, melyet a Nílus-deltában fekvő Tell el-Jahudijában találtak.[9] A szkarabeuszon Szemken neve előtt a heka haszut, azaz „az idegen földek uralkodója” cím szerepel, amelyet kizárólag a korai hükszosz uralkodók viseltek.[1][10] Emellett a szkarabeusz stílusa is azt mutatja, hogy a XIV. vagy a XV. dinasztia alatt készült; utóbbi valószínűbb.

A szkarabeusz lelőhelye, stílusa és a rajta szereplő cím alapján Ryholt a XV. dinasztia elejéhez sorolta Szemkent, bár hozzátette, hogy ez csak feltételezéseken alapul. Megjegyezte azt is, hogy még ha a heka haszut címet teljes bizonyossággal a XV. dinasztiára datáljuk is, az nem jelenti azt, hogy csak ennek a dinasztiának az uralkodói viselték.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b George Willoughby Fraser, A catalogue of scarabs belonging to George Fraser (cat. no. 179). London, Bernard Quaritch, 1900.
  2. Percy E. Newberry: Scarabs an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, 1906, online plate XXIII, num 10; page 152.
  3. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, p. 120–121.
  4. William C. Hayes, The Cambridge Ancient History (Fascicle): 6: Egypt: From the Death of Ammenemes III to Seqenenre II, CUP Archive, 1962 p 19
  5. K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  6. a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 378
  7. Janine Bourriau, Ian Shaw (editor): The Oxford history of ancient Egypt, chapter The Second Intermediate Period, Oxford University Press, Oxford 2003, ISBN 0-19-280458-8
  8. Stephen Quirke, Marcel Maree (editor): The Second Intermediate Period Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
  9. Olga Tufnell: Studies on Scarab Seals Vol. 2, Aris & Phillips 1984, ISBN 978-0856681301, see seal num. 3463 and pl. LXII, p. 382.
  10. Sir William Matthew Flinders Petrie: Egypt and Israel, London: Society for Promoting Christian Knowledge, 1911, online

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Semqen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.