Szenes Iván
Szenes Iván (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2010. szeptember 13.) EMeRTon-díjas magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész. A családi hagyomány ápolója, folytatója. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője és legtermékenyebb dalszövegírója, csaknem 2 000 dalszöveget írt;[4] a Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma több mint 400. Csak az Imádok férjhez menni című darabjának 2010-ig harminchárom bemutatója volt.
Szenes Iván | |
1973-ban | |
Született | 1924. április 25.[1] Budapest |
Elhunyt | 2010. szeptember 13. (86 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kornay Mariann[3] |
Gyermekei | Szenes Andrea |
Szülei | Szenes Andor |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Iván témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésÉdesapja Szenes Andor (1899–1935) író, édesanyja Kelemen Piroska (1903–1999)[5][6] volt.[7] 1945–1948 között köztisztviselő, 1948–1949-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949–1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951–1956 között a Vidám Színpad[8] dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.
2003-ban Nemcsak a húszéveseké a világ című, a közszolgálati televízióban fő műsoridőben sugárzott sorozatának nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.
Halála előtt két hónappal, két részletben sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort. Az internettől sem idegenkedő művész Klikkelj rám címmel írt egy 21. századi slágert.
Síremléke a Kozma utcai izraelita temetőben található (16-1-01).
A család
szerkesztésÉdesapja Szenes Andor író, színpadi és slágerszerző, akinek unokatestvére Szenes Béla író, újságíró,[3][9] másodunokatestvére Szenes Hanna mártírsorsú költőnő volt.[9] Felesége Kornay Mariann (Kornai Marianne), színésznő. (A televízió különböző műsoraiban gyakran szerepel Szenes Andor A szenesember című jelenete. Ebben Latabár Kálmán partnere volt.) A Szenes család alapította a Kornay Mariann Művészeti Díjat, melyet 2010-ben Dér Heni és Oláh Ibolya vehetett át. Lánya Szenes Andrea riporter, korábban az MTV alelnöke, politikus a Független Kisgazdapárt színeiben.
Munkássága
szerkesztésSzínpadi művei
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 491. (Szerző, dalszövegíró, dramaturg, fordító, zeneszerző, rendező)[10]
|
|
Filmek
szerkesztésRendező: Gertler Viktor, zeneszerző:Kerekes János. Főszereplők: Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Turay Ida.
Rendező: Révész György, zeneszerző: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Ferrari Violetta, Zenthe Ferenc. Énekhangok: Hollós Ilona, Vass Éva, Kazal László, Vámosi János.
- Éjfélkor
Rendező: Révész György, zeneszerző: Bágya András
- Tanulmány a nőkről
- Ismeri a szandi mandit?
- Angi Vera
- Fuss, hogy utolérjenek!
Rendező: Keleti Márton, zeneszerző:Fényes Szabolcs
Rendező: Bán Frigyes, zeneszerző: (Fényes Szabolcs)
Rendező: Dargay Attila. Zeneszerző: Wolf Péter
Hofi Géza szerzőtársa
szerkesztés- A rádió részére készült a Kell néha egy kis csavargás című humoros zenés mű. A szerző-triumvirátus harmadik tagja ezúttal is Malek Miklós volt. Az előadók Hofi Géza mellett Kovács Kati és Koós János voltak. Később ezt az anyagot lemezen is kiadták. Több szám sláger lett. A számok a következők voltak:
- Fogsz Te a fox helyett
- Macskaduett[13]
- Próbálj meg lazítani
- Söprik az utcát
- Kell néha egy kis csavargás
- Az én világom
- A Déli pályaudvar
- Színházi kabaré
- Beat kabaré. Kis Színpad, 1968. További szerző: Kapossy Miklós; Peterdi Pál; Radványi Ervin.
- Madách Kamara Színház
- Két műsor készítésében is közreműködött Malek Miklós társaságában
- Tévé műsor
- Temetni a munkát. Szilveszteri műsor, 1984. Szerzőtársak: Malek Miklós, G. Dénes György
- Hofi részére írt további számok. Zeneszerző: Malek Miklós
- Gondolj apádra
- Szembe jönnek a lányok
- Kiöregedett vadászkutya dala[14]
Rádióoperett
szerkesztés- A bűnbak, 1960 (Gyöngy Pál–Tokaji György)
Slágerei
szerkesztésTudományos igényű diszkográfia dalairól még nem készült. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy minden idők legtermékenyebb slágerszerzője. Pálya-, „vetélytársai” több korosztályból kerültek ki. Néhányan közülük: Bradányi Iván, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György „Zsüti”, S. Nagy István, Romhányi József és az új nemzedék: Adamis Anna, Bródy János, Miklós Tibor, Sztevanovity Dusán. Sülyi Péter. A teljesség igénye nélkül összeállított-válogatott lista, előadó szerinti rendszerezéssel:[15]
|
Pest felé szökik a nyár
|
Szállóigévé vált sorok
szerkesztés- Kicsit szomorkás a hangulatom máma.; Kicsit megrázom magam, ugye minden rendben van (Az Imádok férjhez menni című zenés játék egyik slágere. A bemutató 1964. május 22-én, a József Attila Színházban volt. A darabban énekelte és így első előadó volt – az „Angyalföldre száműzött” – Darvas Iván. Csak később énekelte lemezre Németh József.)
- Egyik a fogát szívja, másik a szívét fogja (A kaktusz virága)
- Gondolj apádra, ha rákerülsz a lapátra (Hofi Géza előadóestjének egyik betétdala)
- Lazítani, próbálj meg lazítani! … Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek (Egy zenés rádióműsor dala, lásd Hofi fejezet.)
Érdekességek
szerkesztés- Kertész Imre Nobel-díjas íróhoz – fiatalabb éveikben – munka és baráti kapcsolat fűzte.
- Számok – a teljesség igénye nélkül
- 2000 dal, ebből 120 sláger (Szenes Iván megállapítása szerint)
- Több mint 100 film és színházi munka, átdolgozás, versek
- A szócikk válogatásba több mint 40 előadóművész és 32 zeneszerző került.
- Magyarország legtöbbet játszott szerzője – haláláig – az Artisjus 2000-es kimutatása szerint.
Könyvei
szerkesztés- Őfelsége, a sztár (1962)
- Ajándék volt minden perc és óra… Magyar dalszerzők. S. Nagy István, G. Dénes György, Bradányi Iván, Szenes Iván, Malek Miklós; fel. szerk. Szentirmai Dóra, főszerk. Dibás Gabriella, bev. Bradányi Iván; Reader's Digest, Budapest, 2012 + 5 CD
Díjai, elismerései
szerkesztés- eMeRTon-díj (1986)
- Érdemes művész (1988)
- Huszka Jenő-Életműdíj (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Fényes Szabolcs-díj (1995)
- Budapestért díj (2010)
- Fonogram – Magyar Zenei Díj – Hosszú az a nap c. lemez (2012)
- Józsefváros díszpolgára (posztumusz, 2014)[17]
- Fonogram-díj Szervusz Szenes Iván tér c. lemez (2019)
- Német aranyérem, a Budapesti melódiák című revüjéért
- Porto Ricó-i fesztivál, Európa-díj
Szenes Iván-díj
szerkesztésA művész halála után, lánya Szenes Andrea létrehozta a Szenes Iván Művészeti Díjat, amelyet először Wolf Kati énekesnő kapott meg. Szenes Iván emlékére 2011 óta minden évben megrendezik a Szenes Iván Emlékkoncertet, amelyet lakóhelyén, a Rezső téren (2016-tól Szenes Iván tér) tartanak. Az ingyenes műsornak évről évre egyre több (2014-ben 8 ezer[17]) nézője van.
Díjazottak
szerkesztés- Wolf Kati (2011)
- Mészáros János Elek (2012)
- Bodrogi Gyula – életműdíj (2013)
- Aradszky László (2014)
- Kocsis Tibor – slágerdíj (2014)
- Koós János – életműdíj (2014)
- Zséda – Kornay-Szenes Iván díj (2015)
- Vastag Csaba (2015)
- Törőcsik Mari – életműdíj (2016)
- Nyári Károly – Kornay-Szenes Iván díj (2016)
- Tabáni István (2016)
- Korda György – életműdíj (2017)
- Király Linda (2017)
- Voith Ági – Kornay-Szenes Iván díj (2017)
- Zalatnay Sarolta – életműdíj (2018)
- Vastag Tamás (2018)
- Opitz Barbi – Kornay-Szenes Iván díj (2018)
- Burai Krisztián – művészeti díj (2018)
- Balázs Péter (2019)
- Balázs Klári (2019)
- Fekete Péter (2019)
- Koós Réka – Kornay-Szenes Iván díj (2019)
Tallózás az interneten
szerkesztésElőadók, diszkográfiák
szerkesztés- A legtöbb ember ott hibázza el
- Apostol – Nehéz A Boldogságtól Búcsút Venni
- Péter Szabó Szilvia – A régi ház körül
- Szűcs Judith – Nekem csak vele kell a szerelem (1973)
Videók
szerkesztés- Szenes Iván – Klikkelj rám!
- Mint ha sohase hagynád abba...
- Ne sírj kislány…
- Újrakezdés iskolája – Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/1
- Újrakezdés iskolája – Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/2
- Újrakezdés iskolája – Szenes Iván műsora, Csányi Vilmos/3
- Embertréning kutyásoknak, Kutyadal Szenes Iván dala
- Szenes SzinHaz SzinHaz a hazban Gabriel (Szenes Ivan – Szuletesnapi ajandeka)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szenes Iván munkássága
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- Hofi Géza élete és pályafutása 1936-2002. /Hungaroton, 2003/
- Filmtörténet
- Netes Filmkatalógus
- NAVA – Nemzeti Audiovizuális Archívum
- Miklós Tibor. Musical!. Novella Könyvkiadó, 262, 306, 454. o. (2002). ISBN 963-9442-04-6
- Zene.hu
- Dalszerzők
- 50 éves a József Attila Színház
- Interjú Kertész Imrével
- Filmtörténet dalban elbeszélve
- Önök kérték műsorlista[halott link]
- Humorlexikon (Tarsoly Kiadó – 2001; ISBN 963-86162-3-7; Szerkesztő: Kaposy Miklós)
- Szenes Színház (Szenes produkció 2009)
- Oláh Ibolya lapja
- Szenes Iván weboldala (tévéműsoraival) Archiválva 2015. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ a b Bio [Szenes Andrea életrajza]. andi.hu (Szenes Andrea honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (html) arch
- ↑ Krúdy Tamás: "Éltem, voltam, daloltam". Nők Lapja, LXXV. évf. 16. sz. (2024. április 17.) 54–55. o. ISSN 0029-0963
- ↑ Kelemen Piroska születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3505/1903. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. július 6.)
- ↑ Kelemen Piroska gyászjelentése (1999) Arcanum Digitális Tudománytár (Hozzáférés: 2017. július 6.)
- ↑ Szenes Andor életrajz. szenesivan.hu (Szenes Iván honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (php) arch
- ↑ Alapító tag, Kellér Dezsővel és Gál Péterrel.
- ↑ a b Szenes Béla. andi.hu (Szenes Andrea honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (html) arch
- ↑ Hozzáférés: 2017. augusztus 31.
- ↑ A Dohány utca 12.-ben működött 1960 és 1963 között. Előtte az Operettszínház kamaraterme volt itt, Blaha Lujza Színház néven
- ↑ Legendás előadás. Haumann brillírozott, szinte lubickolt a szerepben. A férjek egyenjogúságáról szóló szám után a közönség „szék alá került”, az előadás percekre leállt.
- ↑ Később nagy sikerű tévéadaptáció született ebből a dalból.
- ↑ Ez a dal hangzott el Hofi Géza temetésén a búcsú záró tételeként
- ↑ Lehetőség szerint az első előadót tüntettük fel.
- ↑ Az eredeti rendezőt Bán Frigyest és a női főszereplőt Vass Évát menet közben leváltották. A korábban már rögzített dalokat viszont nem vették fel újra. Ennek megfelelően Ferrari Violetta szinkronhangja Vass Éva volt. A stáblistán ezt nem tüntették fel.
- ↑ a b http://jozsefvaros.hu/hir/2033/Iden_is_fergeteges_volt_a_Szenes_Ivan-emlekkoncert/