Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, más néven Szennai Skanzen Somogy vármegyében található. Kaposvártól 10 km-re délre, a Zselic északi peremén, Szenna központjában, egy feltöltött területen helyezkedik el.

Szennai Skanzen
Korábbi nevek: Szennai Falumúzeum
A múzeum adatai
Teljes neveSzennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
ElhelyezkedésSzenna
 Magyarország
CímRákóczi utca 2.
Alapítva1978
Elhelyezkedése
Szennai Skanzen (Somogy vármegye)
Szennai Skanzen
Szennai Skanzen
Pozíció Somogy vármegye térképén
é. sz. 46° 18′ 28″, k. h. 17° 43′ 52″46.307778°N 17.731111°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 28″, k. h. 17° 43′ 52″46.307778°N 17.731111°E
Térkép
A Szennai Skanzen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szennai Skanzen témájú médiaállományokat.

Létrejötte

szerkesztés

A gyűjtemény Knézy Judit néprajztörténész, L. Szabó Tünde és Szigetvári György építészek munkája nyomán jött létre az 1975–1976-os években, és 1978-ban nyílt meg. Csepinszky Mária egykori gondnoknak is köszönhető, hogy az épületegyüttes 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Látnivalók

szerkesztés

A skanzen része az 1785-ben épült népi barokk stílusú, ma műemléki védettség alatt álló református templom jellegzetes festett kazettás mennyezetével.[1]

A dél-dunántúli népi építészet legszebb épen maradt talpasházaiból szállítottak ide néhányat és állították össze hozzáértő idős falusiak, ácsok és zsúpfelverő mesterek segítségével. Láthatunk itt lakóházat Rinyakovácsiból, Kisbajomból, Csökölyből, Nagykorpádról és Somogyszobról a hozzájuk tartozó pajtákkal együtt, de a domboldalban felállították a szalacskai mérműves díszítésű, ősi faboronás pincét is, valamint bognárműhely és pálinkafőző is található itt.[2] 2008-ban a múzeumot egy református temetővel bővítették, melynek sírjelei részben a szennai régi temetőből származnak, részben Gönczi Ferenc gyűjteménye alapján készített hiteles másolatok.[3]

A skanzen területétől elkülönülve, de annak kezelésében áll a nevezetes Zóka Peti Lídia-féle talpasház, amelyet sikerült az eredeti helyén, „in vivo” megőrizni és rekonstruálni. Az 1848-ban épült népi műemlékben szép szemeskályhát találhatunk, a füstöskonyhában kenyérsütő kemencét. A hátsó udvarban alkalmanként művészek tevékenykednek. A skanzenban sokszor rendeznek kenyérsütést, közös főzést és bemutatókat, tánctanulást, falunapokat, művészeti akciókat.[4]

A Wikimédia Commons tartalmaz Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény témájú médiaállományokat.
  1. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  2. Csempinszky Mária: Somogyi Múzeumok Közleményei 18: A szennai szabadtéri néprajzi gyűjteményben felépített somogyszobi lakóház áttelepítésének története. Kaposvár: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. 2008. 313–326. o.  
  3. A múzeum az smmi.hu-n. [2012. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  4. Szenna látnivalói a falu honlapján. [2013. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)

További információk

szerkesztés