Főmenü megnyitása

Szennofer

ókori egyiptomi hivatalnok, Théba polgármestere

Szennofer ókori egyiptomi hivatalnok volt, Théba polgármestere, valamint Ámon földjeinek, kertjeinek és jószágainak felügyelője a XVIII. dinasztia idején, II. Amenhotep uralkodása alatt.

Szennofer
Senynefer and Meryt-E 27161-IMG 0030-gradient.jpg
Théba polgármestere
Uralkodó II. Amenhotep
Utód Kenamon

Született i. e. 15. század
Sírhely TT96 vagy KV42

Szülei Nu
Henutiri
Házastársa Szenetnai
Szenetnofret
Merit
Gyermekei Mut-Tuja
Mutnofret
A Wikimédia Commons tartalmaz Szennofer témájú médiaállományokat.

Apja Nu volt, Hór-wer második prófétája Kúszban, anyja neve Henutiri, röviden Tiri. Szennofert felirata egy királyi nevelő, Jahmesz Humai lánytestvére fiának, valamint Amenemopet Pairi vezír fivérének nevezik[1] (valójában unokatestvérek voltak). Szennofer feleségeként Merit, Szenetnofret (más néven Szenemiah) és Szenetnai neve ismert; nem tudni, ők egyszerre vagy egymás után voltak a feleségei, az is lehet, hogy egy vagy több név ugyanazt a személyt takarja. Szenetnai királyi dajka volt.[2] Idősebbik lánya, Mut-Tuja Kenamonhoz ment feleségül, aki követte apósát Théba polgármestereként.[3] Egy másik lánya, akinek a neve ismert, Mutnofret.

Sírja, a TT96 mellett Szennofernek számos más említése is fennmaradt, amelyekből tudni, hogy pályáját a karnaki Ámon-templomban kezdte, és polgármesteri pályafutása alatt is fontos pozíciót töltött be a templomban Ámon jószágainak felügyelőjeként. Emellett Ahmesz-Nofertari isteni feleség papjainak elöljárója is volt. Mivel nagy kegyben állt az uralkodónál, hatalmas vagyont halmozott fel, és arra is engedélyt kapott, hogy feleségével, Szenetnaival közös szobrát felállíttassa a karnaki templomban[4] (ma a kairói Egyiptomi Múzeumban, CG 42126). Fennmaradt egy fekete gránit ülőszobra is, jobb karján II. Amenhotep kártusával. Széth nagadai templomából; ez ma a londoni Petrie Múzeumban található.

Szennofer főleg thébai sírjából, a TT96 sírból ismert, ami kicsi, de szépen díszített; híres arról, hogy mennyezetére szőlőt és szőlőindákat festettek, ami a mennyezet egyenetlenségének köszönhetően térbeli hatást kelt. A díszítés miatt szőlőskertes sírnak is nevezik.[5] A sír a thébai nekropolisz Sejh Abd el-Kurna nevű részén található. Szennofer unokatestvérét, Amenemopet Pairit a közelben temették el, a TT29-ben.[6]

Szennofernek és családjának temetkezési kellékeit megtalálták II. Amenhotep anyja, Meritré-Hatsepszut királyné Királyok völgye-beli sírjában, a KV42-ben is, ami felvetette, hogy talán Szennofer újrahasznosította ezt a sírt és valójában ide temetkezett. Szennofer és Szenetnai nevét viselő kanópuszedények előkerültek II. Amenhotep feleségének, Tiaa királynénak a sírjából, a KV32-ből is.[7]

A gyakran Szennofer kertjeként említett kertalaprajz nagy valószínűséggel nem a saját kertjét ábrázolja, hanem egy olyan kertet, amelyről ő gondoskodott, esetleg ő tervezte.[8]

IrodalomSzerkesztés

  • Wolfgang Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs (= Probleme der Ägyptologie. Band 3). Brill, Leiden 1958, pp. 423–424, 525–526.

ForrásokSzerkesztés

  1. J. J. Shirley: Crisis, Restructuring of the State: From the Second Intermediate Period to the Advent of the Ramesses, in: Juan Carlos Moreno Garcia: Ancient Egyptian Administration, Leiden, Boston 2013, ISBN 978-90-04-24952-3, p. 587.
  2. David B. O'Connor, Eric H. Cline, Amenhotep III: Perspectives on His Reign, University of Michigan Press 1998, ISBN 0-472-08833-5, pp.38f.
  3. Ian Shaw, The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press 2003, ISBN 0-19-280458-8, p.263
  4. Rice, Michael (1999). Who's Who in Ancient Egypt. Routledge. p. 183.
  5. Baikie, James. Egyptian Antiquities in the Nile Valley. Methuen, 612–614. o. (1932) 
  6. Rice, op. cit., p. 12
  7. KV 42 (Hatshepsut-Meryet-Ra). [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
  8. M. L. Gothein History of Garden Art'

Külső hivatkozásokSzerkesztés