Szennyvíziszap

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás során keletkező folyékony hulladék, amely nagy részben a szennyvíz szilárd tartalmából (emberi anyagcsere-termékek, ételmaradékok, stb.) és lebontó baktékiumokból áll. Legtöbbször erősen fertőző és kellemetlen szagú, ezért elhelyezése probléma.

Eredetétől függően nehézfémeket, mikroszennyezőket (mikroműanyagot) is tartalmazhat.

Összetétele miatt hasznosítható energiaforrásként (biogáz előállítása), emellett a mezőgazdaságban trágyaként (szaga és fertőzőképessége miatt csak engedéllyel); rekultivációra vagy tüzelőanyagként. Hulladéklerakóban való elhelyezése kevésbé előnyös.

Kezelése

Kezdetben a víztartalma magas (60-99%).

Az iszapkezelés célja, hogy a szennyvíziszap víztartalma, biológiai aktivitása és fertőzőképessége erősen lecsökkenjen, és szagtalanná váljon.

víztelenítés: csökken a szennyvíziszap tömege és térfogata, ezzel könnyebbé válik a szállítása és további feldolgozása

• sűrítés: elsősorban a speciális ülepítés és a flotáció terjedtek el
• iszapszikkasztó ágyak, szárító tavak
• gépekkel: szűrők, prések, centrifugák
• szárítás
• vegyszerek hozzáadása segíti a víztelenítést

stabilizálás: a biológiailag bonthatóság csökkentése

• aerob lebontás (levegőn)
• anaerob lebontás (levegőtől elzárva)
• komposztálás
• vegyszeres stabilizálás
• hőkezelés

fertőtlenítés: az ember számára fertőző baktériumok számának csökkentése

• vegyszerekkel: klóros oxidáció, vagy meszes kezelés
• hőkezelés
• anaerob lebontás
• komposztálás

Hasznosítása

Az iszapkezelés után:

• biogázból energia

Anaerob rothasztás során nagy metán tartalmú biogáz képződik. A biogáz elégetéséből, más anyagokkal együtt égetéséből hőt, gázmotorral pedig villamos energiát lehet termelni. A biogázból nyert energia részben helyettesítheti a fosszilis energiahordozókat a jövőben. Az energiaárak növekedése, és a megújuló energiák iránti igény miatt ez a módszer jól jön.

• trágyaként a mezőgazdaságban

Engedélyezés után lehetséges. Hazánkban a szennyvíziszap sok helyen toxikus anyagot tartalmaz (ipari forrásból), és trágyaként nem hasznosítható.

A szennyvizek elhelyezése is lehetséges: egy részét korlátozás nélkül, más részét csak korlátozással lehet elhelyezni a környezetben. Korlátozás nélkül a mezőgazdaságilag művelt területekre kijuttatható az a szennyvíz, amely nem tartalmaz toxikus anyagokat, és ezáltal a magasabb rendű szervezetekre nincs káros hatással. Kijuttatható még a fekálisan nem szennyezett illetve a lakossági hulladéktól külön kezelt (ipari) szennyvizek iszapja.

• komposztálás
• rekultiváció
• égetés

Az iszap magas víztartalma miatt energiaigényes.

Ha a szennyvíziszap olyan összetevőket tartalmaz, amelyek a hasznosítást nem teszik lehetővé. Ezen a területen új technológia a BioReformer cég szennyvíziszap szárítással kombinált eljárása. A szárításvégén az iszapot elégetik,akeletkezett hamu foszfortartalmakb. 20%. A foszfor visszanyerésére szolgáló technológiát jelenleg kísérletezik ki.

A hulladéklerakó a szennyvíziszap végső elhelyezése nem igazi végleges megoldás.

Források

• Dr. Tamás János: Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés
• www.bioenergia.lap.hu
• Szennyvíziszap kezelés

További információk

• Aerob szennyvíztisztítás vizsgálata, modellezése. Anaerob szennyvíztisztító rendszerek. Iszapkomposztálás : tanulmánygyűjtemény; összeáll. Kárpáti Árpád; Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Veszprém, 2002
• Szakirodalmi áttekintés a szennyvíziszapok elhelyezésével és hasznosításával foglalkozó publikációkról; szerk. Vermes László; BKÁE Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, Bp., 2003
• Szennyvíz, Szennyvíziszap Konferencia előadás-összefoglalói. Europa Congress Center, Budapest, 2006. április 25-26.; KSZGYSZ, Bp., 2006
• Pál Károlyné: Nehézfémek eltávolítása a szennyvíziszapból mezőgazdasági felhasználás előtt; Elgoscar-2000, Bp., 2008 (Környezetvédelmi füzetek)
• Vízkezelés és szennyvíztisztítás; tan. Tamás Lajos, Bíró Tibor, Kovács Elemér; "Az Észak-alföldi Régióért" Kht., Debrecen, 2008
• Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítása a régió fenntartható mezőgazdaságáért; szerk. Simon László, Vincze György; Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2015
• A szennyvíziszapok környezetkímélő alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdaságban; szerk. Seres Emese; Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, 2015
• Települési szennyvizek innovatív és környezettudatos tisztítása és a szennyvíziszapok környezetbarát elhelyezése. Projektzáró rendezvény kiadványa; szerk. Simon László, Vincze György; Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2015