A Szent Lőrinc-öböl (angolul Gulf of Saint Lawrence, franciául Golfe du Saint-Laurent) a Labrador-félsziget, Új-Fundland és a Nova Scotia-félsziget által határolt öböl — valójában peremtenger (MNL) — az Atlanti-óceán északnyugati részén. Ide ömlik a Nagy-tavak vizét levezető Szent Lőrinc-folyó.

Szent Lőrinc-öböl
Országok  Kanada
Hely Atlanti-óceán
Elsődleges források Szent Lőrinc-folyó
Felszíni terület236 000 km2
Átlagos mélység148 m
Legnagyobb mélység572 m
Szigetek Anticosti, Prince Edward-sziget, Magdalen-szigetek
Elhelyezkedése
Szent Lőrinc-öböl (Kanada)
Szent Lőrinc-öböl
Szent Lőrinc-öböl
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 48° 36′, ny. h. 61° 24′Koordináták: é. sz. 48° 36′, ny. h. 61° 24′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Lőrinc-öböl témájú médiaállományokat.

Föld- és vízrajza szerkesztés

 
A Szent Lőrinc-öböl domborzati viszonyai. Jól látszik az öböl mélyén húzódó Laurentiai csatorna

Területe kb. 236 000 km², átlagos mélysége 148 m, térfogata mintegy 35 000 km³. Majdnem teljesen körülveszik a szárazföldek: északon Labrador-félsziget, keleten Új-Fundland, délen Új-Skócia és a Breton-foki-sziget, nyugaton pedig a Gaspésie-félsziget, Új-Brunswick és Quebec tartomány. Az Atlanti-óceánnal három szoros kötötte össze:

Partvonalát és fenékdomborzatát döntően a pleisztocén időszaki erózió alakította ki; zömmel a Labrador-jégpajzs. Nagyobb szigetei:

A Madelaine-szigeteket elválasztó sekély csatornákból apály idején lehúzódik a víz; ilyenkor a szigetcsoport egyetlen szigetté egyesül (MNL).

Egész partvonala kanadai terület. Az ország öt tartománya osztozik rajta:

Vizét főleg a Szent Lőrinc-folyó táplálja. Aljzatán ma is megtalálható a folyó jégkorszakbeli medre, az 1400 km hosszú Szent Lőrinc-sefvölgy (Laurentiai-csatorna). Ez akkor alakult ki, amikor a legutóbbi eljegesedés idején a tenger szintje 115–120 méterrel alacsonyabb volt, tehát a Szent Lőrinc-öböl nagy része szárazföld volt.

Ide ömlik még:

Partmenti részei:

Egyéb jellemzői szerkesztés

Vizének felszíni hőmérséklete nyáron +10°C körül van; télen 0°C alá süllyed. Zárt jellege miatt az árapály szintkülönbsége nem éri el a 2 m-t. Az alapvetően édesvízi utánpótlásnak köszönhetően a víz sótartalma csekély.

Gazdasági földrajza, közlekedése szerkesztés

Kanada fő tengeri kijárata; rajta át halad az ország legfontosabb szállítási útvonala. Fő kikötői:

Vizeiben intenzív a halászat (tőkehal, hering).

A Breton-foki-szigetet közúti és vasúti híd is összeköti a szárazfölddel.

Érdekességek szerkesztés

 
16–17. századi baszk táborhelyek az öböl partvidékén

Az öblöt hivatalosan a francia Jacques Cartier fedezte fel 1534-ben. Partvidékét a helybeliek falu, település jelentésű kifejezése után „a kanadák országának” nevezte el; ebből kapta a nevét Kanada.[1] Ekkoriban baszk halászok, bálnavadászok is rendszeresen látogatták Új-Fundlandot és az öblöt. Táborhelyeik maradványait több tucat helyen ásták ki a régészek.[forrás?]

A Breton-foki-sziget északkeleti csücskénél fekvő Szent Pál-szigetet „az öböl temetőjének” is nevezik, mert errefelé sok hajó futott zátonyra. Partvidékén több nemzeti parkot hoztak létre.

Természetvédelmi terület a Gaspé-félszigettől keletre fekvő Bonaventure-sziget, a Madelaine-szigetekhez tartozó Brion-sziget és Rochers-aux-Oiseaux, ahol tömegense pihennek meg a vándormadarak.[2]

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gulf of Saint Lawrence című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés