Főmenü megnyitása

Szent Márton-emlékév

(Szent Márton Emlékév szócikkből átirányítva)

A 2016-os évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány a Savariában (a mai Szombathelyen) 1700 éve, 316-ban született Tours-i Szent Márton, Magyarország egyik védőszentje emlékére és tiszteletére.

Szent Márton-emlékév
Ünneplik magyarok
Kezdete 2015. november 10.
Vége 2016. november 11.
Kapcsolódó ünnep Márton-nap

A jubileumi év célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Szent Mártonra, aki életével, cselekedeteivel példaképül szolgálhat. A szervezők az emlékévben megvalósított programok segítségével Szent Márton alakját, személyiségét és lelkiségét kívánják megismertetni az emberekkel, hogy többet tudjanak meg arról a személyről, akit példás élete miatt avattak szentté.

Az emlékév meghirdetéseSzerkesztés

Az emlékévet 2015 márciusában hirdette meg a magyar kormány a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, illetve Szombathely város kezdeményezésére. A vonatkozó kormányhatározat[1] arról is rendelkezik, hogy a Pannonhalmi Bencés Apátság és a Szent Márton titulusú templomok részére az emlékévvel összefüggő feladatok, beruházások és programok megvalósítására 955 millió forint összegű költségvetési támogatás álljon rendelkezésre.

Az emlékév mottójaSzerkesztés

A szombathelyi egyházmegyében az emlékév jelmondata, ami kifejezi az egész ünnep szellemiségét: „Felemelő szeretet!” Ez egyrészt utal Szent Márton alázatos gondolkodásmódjára, karitatív munkájára, másrészt kapcsolódik a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évéhez.

A Pannonhalmi Főapátság az emlékévre a „Közösségben vagyunk” jelmondatot választotta, melynek jegyében a jubileumi év programjai a párbeszédet és a közösségek találkozását segítik.

Az emlékév megnyitásaSzerkesztés

2015. november 4-én Várszegi Asztrik főapát jelenlétében ismertették a jubileumi év pannonhalmi programjait, és az emlékév mottójához kapcsolódva a találkozás fontosságára hívták fel a figyelmet, majd levetítették a Szent Márton-évet beharangozó rövidfilmet.[2]

Az emlékév szombathelyi programsorozatát Szent Márton november 11-i ünnepnapját megelőző vasárnap ünnepi szentmisén nyitotta meg Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.[3]

November 11-én Pannonhalmán Erdő Péter bíboros mutatott be ünnepi szentmisét, melyen arról tanított, hogy Szent Márton alkotó és küzdelmes életével harcolt a szegénység, a nyomorúság és a gonoszság, valamint a kereszténység körében is megjelenő babonaság ellen. Áder János köztársasági elnök beszédében felidézte, Géza fejedelem azért szentelte Szent Mártonnak a pannonhalmi apátságot, mert tudta, hogy az akkori Európa az uralkodók védőszentjét, a keresztény királyi erények őrzőjét tiszteli e szentben.[4]

Az emlékév programjaiSzerkesztés

Az emlékév kapcsán hívők és nem hívők részére szerveznek lelkiségi, szakrális, valamint kulturális és sporteseményeket, melyeknek Szent Márton személyének megismertetése mellett közösségformáló ereje is van.

A Szombathelyi egyházmegye lelkiségi programjainak kiemelkedő része az egyházmegyei zarándoklat, melynek során elviszik Szent Márton ereklyéjét a vasi és zalai településekre. A legfontosabb kulturális programok: Werner Alajos Szent Márton miséjének ősbemutatója és Szent Márton életét és korát bemutató előadássorozat.

Pannonhalmán többek között Szent Márton-olimpiát, ökumenikus lelkigyakorlatot, Szent Márton-konferenciát, komoly- és könnyűzenei koncerteket, valamint zarándoklatot tartanak.

Szombathely városa Szent Mártonra szakrális, kulturális és közösségi programokkal emlékezik, melyek csúcspontja a november havi Szent Márton ünnep-sorozat koncertekkel, kiállításokkal és szentmisével.[5]

A Szent Márton és Pannónia című kiállítás két részből épül fel: Szombathelyen, az Iseum Savariensében Pannónia és Savaria történetét mutatják be Szent Márton korának római gyökereitől, a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban pedig a keresztény Szent Márton szerzetes és püspök kora, és az azt követő évszázadok emlékei tekinthetők meg.[6]

Az emlékév lezárásaSzerkesztés

Az emlékévet 2016. november 11-én zárták le. Szent Márton emléknapján többek között Kismartonban és Pannonhalmán tartottak ünnepi szentmisét. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Szombathelyen elmondta, hogy a kormány az emlékév kapcsán több milliárd forinttal támogatta Szombathelyen egyházi épületek felújítását, a Szent Márton Terv és a Szent Márton Program keretében elkezdett beruházásokat, valamint az emlékév szombathelyi programjait.[7][8] Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) a Szent Márton-emlékév lezárása alkalmából levélben köszöntötte a magyar katolikus egyházat.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Kormány 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozata a 2016. év Szent Márton Emlékévvé nyilvánításáról és az ahhoz kapcsolódó további feladatról - Magyar Közlöny 2015. 38. szám, 2015. március 24.
  2. Várkonyi Borbála: Bemutatták a pannonhalmi Szent Márton-év programját. Magyar Kurír, 2015. november 4. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  3. Agonás Szonja: Veres András megnyitotta a jubileumi Szent Márton-évet Szombathelyen. Magyar Kurír, 2015. november 7. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  4. Kacsoh Dániel: Megnyitották a Szent Márton-évet. Magyar Hírlap, 2015. november 12. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
  5. Szent Márton Ünnep. Szombathelypont.hu. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  6. Soha nem látott kincsekkel ünneplik a koldusok védőszentjét. Origo.hu, 2016. június 14. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
  7. A Szent Márton-év lezárása Kismartonban - Magyar Kurír, 2016. november 13.
  8. Lezárult a Szent Márton-emlékév - gondola.hu, 2016. november 12.
  9. Szent Márton-emlékév – Az európai püspökök köszöntötték a magyar püspököket és híveket - Magyar Kurír, 2016. november 10.

ForrásokSzerkesztés