Főmenü megnyitása

Szent Mihály-templom (Máriapócs)

Máriapócsi kegytemplom

A Szent Mihály-templom avagy máriapócsi kegytemplom híres Mária-búcsújáró kegyhely, amely 1696-ban vált ismertté a könnyező Szűz Mária révén, amikor egy liturgia alatt a pici pócsi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy könnyezik a Szűzanya képe.

Szent Mihály-templom
Máriapócsi kegytemplom
Görög katolikus templom (8299. számú műemlék) 4.jpg
Település Máriapócs
Cím 4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Építési adatok
Építés éve 17311756
Megnyitás 1749. november 8. (felszentelés)
Rekonstrukciók évei 19431946
Építési stílus Barokk
Hasznosítása
Felhasználási terület görögkatolikus templom
Tulajdonos Magyar Görögkatolikus Egyház
Alapadatok
Torony magassága60 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei Szűz Mária kegykép
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Magyarország)
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 42″, k. h. 22° 01′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 42″, k. h. 22° 01′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.

A jelenlegi díszes, barokk pócsi templom-épület helyén egyszerű kis fatemplom állt még a 17. század végén is.

TörténeteSzerkesztés

 
A zentai csata 1697-ben és a máriapócsi kegykép (Pötscher Madonna) ábrázolása. I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető[1]
 
A kegytemplom madártávlatból

1676-ban Csigri László pócsi bíró fogadalomból a török rabságából történt szabadulásának emlékére egy Szűz Mária kegyképet készíttetett. A képet Papp Dániel helyi görögkatolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért. Mivel Csigri nem tudta kifizetni, végül Hurta Lőrinc vette meg és ő is adományozta a helyi görögkatolikus közösségnek, akik a templomukban helyezték el.

1696. november 4-én liturgiavégzés közben úgy vették észre, mintha a kegyképen Mária szeméből könnyek folynának. Az esemény két hétig tartott folyamatosan, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig, miközben gyorsan híre ment szerte az országban. I. Lipót király neje ekkor Bécsbe vitette a képet, hogy maga is láthassa. Az utaztatás közben Bárcán, Kassa közelében három másolatot is készítettek róla. Ezek egyike a kassai Jézus-társasági templomba került; a másik a Sáros megyei kisfalusi kápolnába; a harmadik pedig visszakerült Pócsra, míg az eredeti Bécsben maradt (ma is ott van).

1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én a pócsi másolat is könnyezett, amivel az eset kivizsgálására felállt bizottság megállapította, hogy Szűz Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették a templomot. 1905-ben újra könnyezett ez a kép.

A látogatók nagy száma ekkor szükségessé tette egy nagyobb templom megépítését (igaz erre már korábban megkezdődött a gyűjtés). A templom építését Bizánczy Gennadius György, a bazilita szerzetesek fő elöljárója saját megtakarított pénzéből kezdte meg, majd Oslanszky Mihály Mánuel folytatta, aki egy kolostort is terveztetett hozzá.

Az építkezés 1731-ben indult meg és egy kényszerű hosszabb szünettel (egy egri panasz nyomán egy időre fel kellett függeszteni, így végül csak 1756-ban készültek el. A két torony kerek száz évvel később, 1856-ban épült fel.

 
A Szűz Mária-kegykép jelenlegi helyén

Az ikonosztáz 17851788 között készült el. Ennek képeit 1896-ban újakra cserélték. A szintén 18. századi főoltár márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Ehhez ekkor baldachin is épült, amit később lebontottak. A két mellékoltárral és a szószékkel együtt mind barokk stílusú.

1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép eredetileg az ikonosztáz királyi ajtaja fölött állt, ahol a nagy tömeg miatt igen nehéz feladat volt megközelíteni. Az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt alakították át úgy, hogy a kegykép, amely erre az oltárra került, a falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető legyen.

Ekkor egyúttal belső kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte el. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot „basilica minor” rangra emelte.

Máriapócs a történelmi és a mai Magyarországnak is az egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: július 20-án, azaz Szent Illés napján, augusztus 15-én, azaz Nagyboldogasszony napján és végül szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján.

A templom történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991. augusztus 18-án bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját.

HarangjaiSzerkesztés

A Békesség harang 1650 kg-os, hangja Disz1/Esz1, a lengyel harangöntő, Marek Kawinski öntötte Orly-ban 2015-ben.

A Szent Miklós harang 1100 kg-os, hangja E1, ez a kegytemplom legrégebbi harangja. Sahlinger Antal öntötte Egerben 1835-ben.

A Szent Mihály harang 900 kg-os, hangja Fisz1/Gesz1, öntötte Gombos Miklós Őrbottyánban, 1998-ban.

A lélekharang 650 kg-os, hang A1, öntötte Fritz Wilhelm Rincker Budapesten 1922-ben.

Harangozási rendSzerkesztés

Minden nap reggel 6.30-kor a Szent Mihály harang szólal meg. Délben a Szent Miklós harang szólal meg. Hétköznap Szentmisére fél órával korábban a Szent Mihály harang szólal meg, majd a kezdéskor szintén a Szent Mihály harang. Minden nap este 8 órakor is a Szent Mihály harang szólal meg. Vasárnap Szentmisék előtt fél órával a Szent Mihály, majd kezdéskor a Szent Miklós harang szólal meg.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom (Máriapócs) témájú médiaállományokat.