Szent Miklós-templom (Vilnius)
Szent Miklós-templom (litvánul: Šv. Mikalojaus bažnyčia) Litvánia legrégebbi temploma, amely Vilnius óvárosában található.
| Szent Miklós-templom | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Vilniusi főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század |
| Stílus | gótika |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 15,75 m |
| Szélesség | 13 m |
| Település | Vilnius |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom
Pozíció Litvánia térképén
| |
 é. sz. 54° 40′ 42″, k. h. 25° 16′ 58″Koordináták: é. sz. 54° 40′ 42″, k. h. 25° 16′ 58″ | |
 | |
| A Szent Miklós-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A 14. században épült templomról fennmaradt első írásos feljegyzések 1387-ből származnak. 1901 és 1939 között a Szent Miklós-templom volt az egyetlen vilniusi templom, ahol litván nyelvű misét tartottak. Ezenfelül a litván kultúra központja volt (híres esperese, Kristupas Čibiras 1942-ben egy bombatámadás során vesztette életét).[1]
Az 1920–40-es években fehérorosz nyelvű prédikációkat is tartottak a templomban olyan ismert lelkészek, mint Adam Stankievič, Vincent Hadleŭski, Jazep Hiermanovič és Kazimir Svajak.[2]
A második világháború után a Vilniusi székesegyházat bezárták, ezért a Vilniusi érsekség átkerült a Szent Miklós-plébánia épületébe. Ettől kezdve a Szent Miklós-templom tulajdonképpen ellátta a székesegyház feladatait.[3]
A szovjet megszállás alatt a templom kertjében szobrot emeltek Szent Kristófnak, a város védőszentjének (Antanas Kmieliauskas szobrászművész műve, 1959); ez nyilvánvalóan ellenállási tett volt, mivel a város címerét, amelyen Szent Kristóf alakja is megtalálható, akkoriban betiltották.[4]
Építészet szerkesztés
A régészek szerint egyazon római katolikus templom maradt fenn napjainkig. Külsőleg a templom a téglagótikára jellemző stílusjegyeket mutat, belső terét azonban többször átalakították. A templom harangtornya a 17. században épült barokk stílusban. Homlokzatát két vaskos, levágott tetejű támpillér szegélyezi. A háromszög alakú timpanont a fülkékkel nemrégiben újították fel, hangsúlyozva eredeti gótikus jellegüket. A belső térben négy nyolcoldalú oszlop támasztja alá a háló- és csillagboltozatokat. A főoltáron egy 16. századból származó festmény található, amely Szent Miklóst ábrázolja. A templomot két szobor díszíti: a gótikus stílusú Szent Lajos szobor, illetve Nagy Vytautas bronz mellszobra, amelyet 1930-ban állítottak fel (Rapolas Jakimavičius alkotása).
Galéria szerkesztés
-
Főoltár -
Belső részlet -
Timpanon -
Oldalról
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prof. Tomas Venclova, Vilnius. R. Paknys Publishing House, ISBN 9986-830-48-6
- ↑ Viktar Korbut. Vilnius — Vilnya: capital of Lithuania in Belarusian history, Sovetskaya Belorussiya – Belarus' Segodnya, 11 May 2015. Quote: "The site of St. Nicholas Roman Catholic Church, built in the early 16th century. From 1901-1939, it was the only church in Vilnya where sermons were read in Lithuanian. From 1901-1906, its priest was Juozapas Kukta. The building kept a secret collection of editions published by Martin Kukhta’s publishing house. From 1921, services were offered each Sunday at 10am, with Belarusian language sermons. Until 1940, priest Adam Stankevich served there and, in the 1920s, its priests included Konstantin Stepovich (Kazimir Svayak), Wincenty Godlewski and Yazep Germanovich."
- ↑ Šv. Mikalojaus bažnyčios istorija (litván nyelven). mikalojus.lt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Skulptūra "Šv. Kristoforas" (litván nyelven). vilniusgo.lt, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Church of Saint Nicholas, Vilnius című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Šv. Mikalojaus bažnyčia. Hozzáférés: 2007. szeptember 21. (litván nyelven)