Szent Rókus-kápolna (Budapest)

budapesti templom

A budapesti Szent Rókus-kápolna a csodatévő ferences szerzetesről, a pestisjárványokból kigyógyulók védőszentjéről, Szent Rókusról elnevezett kápolna. Mai formájában 1765 óta áll a Kerepesi, a mai Rákóczi út mentén, az út józsefvárosi oldalán (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.).

Szent Rókus-kápolna
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–)
VédőszentSzent Rókus
Építési adatok
Építése1711
Rekonstrukciók évei2002
Stílusbarokk építészet
Tervezőjenem ismert
Elérhetőség
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Hely1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.
Elhelyezkedése
Szent Rókus-kápolna (Budapest)
Szent Rókus-kápolna
Szent Rókus-kápolna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 02″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-kápolna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el.

Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711. szeptember 4-én avatták fel a Szent Rókus fogadalmi kápolnát, amely Pest első kápolnája volt a városfalakon kívül.[1]

A következő nagyobb járvány idején (1739–40), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt, és évről évre bővült. A kórház építésével egyidőben a kápolnát is kibővítették. A homlokzat és a harangtorony végső kialakítása 1765-ra valósult meg. A templom szentélye mögötti barakkban élt a Rókus-kápolna és egyben Pest utolsó remetéje, András, aki 1806-ban hunyt el. Az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály jelenleg is működik – a Szent Rókus Kórház Európa egyik legrégebbi, nagy múltú egészségügyi intézménye, 2001 óta a Magyar Örökség része.

Veszélyessé vált homlokzati díszeit a kórház bővítése és a kápolna lebontásának tervezete miatt 1907-ben eltávolították, és bezúzták. Korábbi barokk szobrai a következő, „pestis ellen védő” szentek voltak: középen Immaculata-ábrázolás (1822-ből), a toronyemeleten a sárkányt letipró Szent Mihály arkangyal szobra, a volutákon Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála, az alsó sorban középen a fülkében Szent Rozália, kétoldalt Nepomuki Szent JánosSzent Rókus, átellenben Szent SebestyénXavéri Szent Ferenc szoborpárosai állottak.[2] Az építkezés elmaradása miatt 1908–1909-ben új szobrokat készíttettek Levisch (Lewisch) Róbert szombathelyi kőfaragóval, müncheni stílusban. Ezek: középen, a torony attikazáró párkányán két imádkozó angyal között Jézus Szíve-szobor, alatta a középső fülkében Szent Rókus, a volutákon Szent József és Páduai Szent Antal, kétoldalt, az oldalfülkékben pedig Szent Rozália és Páli Szent Vince alakja.[3]

1945 januárjában, Budapest ostromakor több bombatalálat is érte a műemlékkápolnát, barokk boltívei beomlottak. A templom helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú, kora keresztény imahely, cella trichora volt. Ez ma a Lux Kálmán tervei alapján kialakított altemplomként látható. A kápolna az 1956-os forradalom leverésekor is súlyosan megsérült, tornyát és homlokzatát újjá kellett építeni. Callmeyer Ferenc tervei szerint[4] ekkor állították vissza az addig hiányzó homlokzati szobrokat is, de nem a korábbi szentek ábrázolásával. A Józsefvárosi Önkormányzat adománya révén 2002-ben felújított szobrok fentről lefelé, attribútumaik szerint: Szent Rókus, lejjebb, a bal volután ismeretlen püspök, akit Szent Gellérttel azonosítanak, középen Szent István, a jobb volután ismeretlen püspök, akit Szent Adalberttel azonosítanak,[5] a harmadik szinten Szent László, Szent Erzsébet, Palermói Szent Rozália (fekvő), Szent Margit és Szent Imre alakjait láthatjuk a mai homlokzaton balról jobbra. A szobrok közül többet (Szent Imréét biztosan) 1957 körül Ambrózy Sándor szobrászművész alkotott. A Szent Margit-szobor Dabóczi Mihály alkotása.[6] Szent László alakját Turcsányi Árpád készítette, 1957-ben.

Szentélyében Mattioni Eszter 1963-tól készített hímeskő alkotásai láthatóak.[7] Ugyancsak az ő művei az altemplom oltárképe és padlómozaikja.[8]

Külső, műemléki tatarozása 2002-ben készült el. Urnatemető 2006 óta van benne.

A kápolna előtti téren 1867 óta áll az Immaculata-szobor, Lengyel Miklós, az egri prépost-kanonok ajándéka Pest városának. A második világháborúban nem sérült meg, 1949-ben mégis lebontották, újraállítására csak 1991-ben került sor, akkor is több kisebb-nagyobb módosítással, mintegy 10 m-rel arrébb korábbi helyétől, az eredeti öntöttvas kerítés nélkül.[9]

A templom búcsúja augusztus 16-án van.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pilinyi Péter, Gavlik István (2004. március 3.). „Józsefváros” (PDF). Budapesti Históriák. (Hozzáférés: 2021. március 11.)  
  2. Horváth Alice: A pesti Rókus kórház. In: Major Máté (szerk.): Építés-Építészettudomány – Az MTA Műszaki tudományok osztályának közleményei, 14. kötet 1982. 3–4. szám, 365. o. 155. lábjegyzet
  3. Beke Margit: A katolikus Budapest 1. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013) II. A mai főváros területének egykori és jelenlegi plébániái és templomai. 8. Szent Rókus-plébánia. 617. oldal
  4. 1956 után „…a rekonstrukciót azon nyomban el kellett kezdeni. A város helyreállítására vonatkozó segéllyel elsősorban meg kellett akadályozni, hogy a kápolna áldozatául essék a vallástalan szemléletet támogató városrendezési sepregetésnek, vagyis a lebontásnak. Még azon év tavaszán kaptam az IPARTERV-ben a feladatot, hogy elkészítsem a rekonstrukció terveit. Tervtárban ehhez nem kaptam segítséget, a kápolna tervei hiányoztak. Egy régi, 1890 körüli fénykép volt egyetlen segítségem a rajzok elkészítésében. Kihasználtam az alkalmat arra, hogy a második világháborúban megsérült, majd eltávolított szobrokat is pótoltassam. (Kiváló, de már elfelejtett szobrászok készítették!) Ekkor készült el a régi bejárati előépítmény helyében egy kosárívű kőkeretes bejárat és a térbe mélyesztett íves lépcső.” Callmeyer Ferenc kiegészítő adatai. Műemléklap – Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)
  5. E szobor meghatározása a rekonstrukció terveinek vagy iratainak előkerüléséig bizonytalan, az ábrázolt szent kiléte (püspöksüveg, pásztorbot, nyilak, könyv együttes jelképrendszere) kérdéses. Mellette szól, hogy Szent Adalbert Esztergomban őrzött ereklyetartóján, valamint Esztergom vármegye és Tardoskedd Szent Adalbertet is ábrázoló címerében szintén szerepel a három nyíl (valójában dárda) szimbóluma.[1], [2] és [3]
  6. Magyar Katolikus Lexikon
  7. Köztérkép, Göröntsér Vera, Rókus-kápolna faliképe
  8. Köztérkép, Göröntsér Vera, Agnus Dei és Köztérkép, Göröntsér Vera, Hímeskő padlódísz
  9. Köztérkép, Neszták Béla, Immaculata-szobor

Galéria szerkesztés

Források szerkesztés