Szent Sír-templom

Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült templom

Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épült.[1] Magában foglalja Jézus Krisztus keresztre feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Szent Sír-templom
The Church of the Holy Sepulchre-Jerusalem.JPG
Ancient tombs in the Holy Sepulchre.jpg
Vallás kereszténység
Egyházmegye
Építési adatok
Építése 326335
(később többször újraépítve)
Stílus román, barokk
Építtetője Nagy Konstantin
Felszentelés 335
Alapadatok
Befogadóképesség 8000
Hosszúság120 m
Szélesség70 m
Település Jeruzsálem óvárosa
Elhelyezkedése
Szent Sír-templom (Jeruzsálem)
Szent Sír-templom
Szent Sír-templom
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″
A Szent Sír-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.

A templomSzerkesztés

 
Magyarországi zarándokok a Szent Sír bejáratánál 2009, október 16-án
 
Jézus sírjának feltételezett záróköve

A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[2]

Korai történeteSzerkesztés

Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg 326-ban, majd 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése I. Hérakleiosz parancsára hamar megkezdődött . 1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a második és a harmadik keresztes hadjárat között, 1187-ben muszlim kézre került.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. március 28.). ISBN 963-548-662-6 
  2. Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  3. Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés