Szent Sír-templom

Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült templom

A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egyik temploma Jeruzsálem óvárosában. Magába foglalja Jézus Krisztus feltételezett keresztre feszítésének[1] és egyben közeli sírjának, valamint a keresztények szerint a feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Szent Sír-templom
Vallás kereszténység
Egyházmegye
Építési adatok
Építése 326335
(később többször újraépítve)
Stílus román, barokk
Építtetője Nagy Konstantin
Felszentelés 335
Alapadatok
Befogadóképesség 8000
Hosszúság120 m
Szélesség70 m
Település Jeruzsálem óvárosa
Elhelyezkedése
Szent Sír-templom (Jeruzsálem óvárosa)
Szent Sír-templom
Szent Sír-templom
Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″
Térkép
A Szent Sír-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A templom szerkesztés

 
A Szent Sír-templom diagramja egy német dokumentumfilm alapján. A templom állítólag a Kálvária és Jézus sírja helyén épült fel.

A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[2]

Korai története szerkesztés

Jeruzsálem a zsidó lázadás és a rómaiak 70-ben történt ostromát követően elpusztult. 130-ban Hadrianus római császár megkezdte Aelia Capitolina néven egy új város építését itt. 135 körül elrendelte, hogy építsenek itt egy Iuppiternek vagy a Vénusznak szentelt templomot.[3][4][5] Ez a római templom a 4. század elejéig megmaradt.[6][7]

A 4. században Konstantin császár körülbelül 326-ban rendelte el, hogy a Jupiter/Vénusz templomát keresztény templommal helyettesítsék. Az új templomot 335-ben szentelték fel.

A Konstantin-templomot 614-ben a perzsák felégették, amikor II. Huszrau szászánida király megszállta Jeruzsálemet. 630-ban I. Hérakleiosz császár újjáépítette a templomot, miután visszafoglalta a várost.[8]

Miután Jeruzsálem iszlám fennhatóság alá került, keresztény templom maradt, a korai muszlim uralkodók védték a város keresztény helyeit, megtiltva azok elpusztítását vagy lakóhelyként való felhasználását. De az épület súlyos károkat szenvedett egy 746-os földrengés következtében.[8]

A 9. század elején egy újabb földrengés megrongálta a templom kupoláját. A károkat 810-ben I. Tamás jeruzsálemi pátriárka helyreállítatta. 841-ben a templom tűz által sérült. 938-ban egy újabb tűzvész rongálta meg a bazilika belsejét. 966-ban a muszlim hadseregek veresége miatt Szíria térségében lázadás tört ki, amit megtorlások követtek. A bazilikát ekkor ismét felgyújtották.

1009-ben al-Hakim fátimida kalifa elrendelte a templom teljes lerombolását a palesztinai és egyiptomi keresztény imahelyek elleni kampánya részeként.[9] A keresztény Európa megdöbbenéssel és a zsidók kiutasításával reagált, majd a későbbi keresztes hadjáratok következtek.[10][11]

1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a második és a harmadik keresztes hadjárat között, 1187-ben muszlim kézre került.[2]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. március 16.). ISBN 963-548-662-6 
  2. a b Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  3. Murphy-O'Connor, Jerome (2010. március 16.). „The Argument for the Holy Sepulchre”. Revue Biblique.  
  4. Taylor, Joan E. (1998. március 16.). „Golgotha: A Reconsideration of the Evidence for the Sites of Jesus' Crucifixion and Burial”. New Testament Studies.  
  5. Allison, Dale. The Resurrection of Jesus. Bloomsbury, 142. o. (2021. március 16.) 
  6. Rudd, Steve: The Temple in Jerusalem over the threshing floor which is presently under the Al Kas fountain. Bible.ca . (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  7. Corbo, Virgilio. Il Santo Sepolcro di Gerusalemme (olasz nyelven). Franciscan Press, 34–36. o. (1981) 
  8. a b Kroesen, Justin. The Sepulchrum Domini Through the Ages: Its Form and Function. Leuven, 11. o. (2000). ISBN 978-9042909526 
  9. Jerusalem, Israel, Petra & Sinai. DK. 2016 [2000]. ISBN 978-1-4654-4131-7.
  10. Bokenkotter, Thomas. A Concise History of the Catholic Church. Doubleday, 155. o. (2004). ISBN 0-385-50584-1 
  11. MacCulloch, Diarmaid. A History of Christianity: The First Three Thousand Years. Penguin Books Limited, 1339. o. (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0141957951 

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés