Szentandrás (Liptószentmiklósi járás)

község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban

Szentandrás (más néven Liptószentandrás, szlovákul Liptovský Ondrej) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Szentandrás (Liptószentandrás, Liptovský Ondrej)
A falu egy részének látképe a temető mellől
A falu egy részének látképe a temető mellől
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterĽuboš Žubor
Irányítószám032 04
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség627 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság678 m
Terület4,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 19° 42′ 47″49.097222°N 19.713056°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 19° 42′ 47″49.097222°N 19.713056°E
Szentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentandrás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptószentmiklóstól 7 km-re északkeletre található. Északkeleti részén egybeépült Jakabfaluval.

Története

szerkesztés

Magyarfalu határában keletkezett a 13. században, nevét Szent András apostolnak szentelt 13. századi gótikus templomáról kapta. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi. A falu neve 1352-ben is szerepel egy Bohumír nevű nemes örökségének vitájával kapcsolatban. Az Andreánszky család birtoka volt. 1784-ben 45 házában 296 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ANDRÁS. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik Trnovecz-vize mellett, Okolitsnától egy mértföldnyire. E’ vidék egész Benedekfalváig Filiszteusok’ vőlgyének neveztetik; ámbár határjának 1/3 része sovány, de 2/3 része termékeny; fája tűzre, és épűletre van, legelője is elegendő.[2]

1828-ban 41 háza és 301 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, majd a 19. századtól főként kőműves munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-András, (Svaty Andreas), tót falu, Liptó vmegyében, 72 kath., 229 evang. lak., kath. paroch. templom. Ez a környék Benedekfalváig Philiszteusok völgyének neveztetik. F. u. Andreánszky család. Ut. p. Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1928-ban árvíz, 1932-ben tűzvész sújtotta a községet, melyek nagy károkat okoztak.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 572 lakosából 565 szlovák volt.

2011-ben 600 lakosából 588 szlovák volt.

2021-ben 627 lakosából 620 (+1) szlovák, 1 magyar, (+1) ruszin, 5 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. Tornyát 1647-ben építették. 1709-ben nagy része leégett, de újjáépítették. Freskói a 13.–15. századból származnak. Két gótikus oltára, a Szűz Mária oltár (1498) és a Szent András oltár (1512) ma a Magyar Nemzeti Galériában található. Mai főoltára 1780-ban, a Szent Család oltár 1747-ben készült. Szószéke és keresztelő medencéje 17. századi. Betleheme 18. századi népi alkotás. Harangjai 16. századiak, az elpusztult Szentistván falu templomából származnak.
  • A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században átépítették.
  • A faluból délre kivezető út közvetlen közelében található néhány különleges, „páncélos sárgolyónak” nevezett sziklaképződmény, a legnagyobb csaknem két méteres.[5] 1970-ben fedezték fel őket.[6]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk
  5. Geoláda a köveknél. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  6. A helyszíni ismertető tábla szövege szerint

Külső hivatkozások

szerkesztés