Főmenü megnyitása

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park törzs területéhez tartozó Káli-medencének kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. A sziklák a Pannon-tengerből emelkedtek ki a Káli-medencében fekvő Szentbékkálla falu szomszédságában. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így jött létre a ma is látható kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. A folyamatos erózió során, elsősorban a pleisztocén kor időjárásának hatására változatos kőformák jöttek létre, amelyek a mai turistalátványosság alapját képezik.

Szentbékkállai-kőtenger
Szentbékkállai kőtenger
Szentbékkállai kőtenger
Elhelyezkedése Veszprém megye
Legközelebbi város Tapolca
Elhelyezkedése
Szentbékkállai-kőtenger (Magyarország)
Szentbékkállai-kőtenger
Szentbékkállai-kőtenger
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 27″, k. h. 17° 33′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 27″, k. h. 17° 33′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbékkállai-kőtenger témájú médiaállományokat.

Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között Egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet egyesült erővel képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíz tonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. A kőtenger nagyobb vonzáskörzetében ugyanis a sziklákból előszeretettel készítettek malomköveket egészen a 19. századig bezárólag és ezért errefelé gyérebb a kőóriások száma. A szomszédos Kővágóörs is ennek a „kőkitermelésnek” köszönheti nevét. Ugyanitt a falu házait is a biztos alapot nyújtó kőhátakra építették, amely kőmonstrumok olykor még a szobákban is utat törtek maguknak.

A Szentbékkállai-kőtenger a Káli-medence legértékesebb geológiai kincse.

ForrásokSzerkesztés