Szentegát

magyarországi község Baranya megyében

Szentegát község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Szentegát
Szentegát - Biedermann-Palace.jpg
Szentegát címere
Szentegát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Czifra Lászlóné (független)[1]
Irányítószám 7915
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség353 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentegát (Magyarország)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″
Szentegát (Baranya megye)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Baranya megye térképén
Szentegát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegát témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Szigetvártól délre, Dencsháza déli szomszédjában fekvő zsáktelepülés, kiépített közúton csak északi irányból érhető el. Szinte minden irányból nagy kiterjedésű, csatornákkal szabdalt mezőgazdasági területek határolják, Dencsházát kivéve minden környező lakott hely (Sumony, Okorág, Marócsa, Endrőc, Bürüs) légvonalban jelentős, átlagban is legalább 5 kilométeres távolságban fekszik a település központjától.

Nyugati határában terebélyes erdőség található, amely természetvédelmi oltalom alatt áll (Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület). A település közigazgatási területe déli irányban egészen a Fekete-víz felső folyásáig terjed.

TörténeteSzerkesztés

Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt.

Neve előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról.

A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és vadászházat is épített.

A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került.

A korábban Dencsháza részét képező falu 1989. január 1-jén lett önálló község.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth István (független)[3]
  • 1994–1998: Ivanek János (független)[4]
  • 1998–2002: Ágel Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Ivanek János (független)[6]
  • 2006–2010: Ivanek János (független)[7]
  • 2010–2013: Gáspár István (független)[8]
  • 2013–2014: Ivanek János (független)[9]
  • 2014–2019: Ivanek János (független)[10]
  • 2019-től: Czifra Lászlóné (független)[1]

A településen 2013. június 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 8,9% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 4,1%, felekezeten kívüli 19,2% (33,5% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Természeti értékeiSzerkesztés

A 235 hektár területen fekvő gyertyános-tölgyes erdő bükkös foltokkal. Az erdő aljnövényzete hegyvidéki növényfajok sokaságát rejti; megtalálható itt például a kapotnyak, erdei galambvirág, sárga árvacsalán, hegyi veronika, erdei madársóska, mellettük több melegkedvelő növény is él itt, mint a szúrós csodabogyó, pirosítógyökér, ezüst hárs, borostás sás, vagy a ritka széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak és a békakonty.

Az erdő állatvilága is gazdag; fekete gólya, barna kánya, kabasólyom, kék galamb, hegyi fakúsz és léprigó is költ az erdőben. Legféltettebb értéke azonban mégis a Magyarországon fészkelő egyetlen vörös kánya pár.[forrás?]

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. a b c Szentegát települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. június 2. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  10. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. Szentegát

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés