Szentegát

magyarországi község Baranya vármegyében

Szentegát község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Szentegát
Szentegát címere
Szentegát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterCzifra Lászlóné (független)[1]
Irányítószám7915
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség333 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″
Szentegát (Baranya vármegye)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szentegát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye nyugati részén fekszik, Szigetvártól délre, Dencsháza déli szomszédjában. Szinte minden irányból nagy kiterjedésű, csatornákkal szabdalt mezőgazdasági területek határolják, Dencsházát kivéve minden környező lakott hely (Sumony, Okorág, Marócsa, Endrőc, Bürüs) légvonalban jelentős, átlagban is legalább 5 kilométeres távolságban fekszik a település központjától.

Nyugati határában terebélyes erdőség található, amely természetvédelmi oltalom alatt áll (Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület). A település közigazgatási területe déli irányban egészen a Fekete-víz felső folyásáig terjed.

Megközelítése szerkesztés

Zsáktelepülés, kiépített közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, a 6-os főútból Szigetvárnál kiágazó 58 107-es számú mellékúton, Dencsházán keresztül. Déli határszélét érinti még az 5806-os út is, de az a lakott területeit messze elkerüli.

Története szerkesztés

Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt.

Neve előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról.

A település a zsidó Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és vadászházat is épített.

A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került.

A korábban Dencsháza részét képező falu 1989. január 1-jén lett önálló község.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tóth István (független)[3]
  • 1994–1998: Ivanek János (független)[4]
  • 1998–2002: Ágel Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Ivanek János (független)[6]
  • 2006–2010: Ivanek János (független)[7]
  • 2010–2013: Gáspár István (független)[8]
  • 2013–2014: Ivanek János (független)[9]
  • 2014–2019: Ivanek János (független)[10]
  • 2019–2024: Czifra Lászlóné (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2013. június 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
370
364
371
353
320
335
333
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 8,9% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 4,1%, felekezeten kívüli 19,2% (33,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

Természeti értékei szerkesztés

A 235 hektár területen fekvő gyertyános-tölgyes erdő bükkös foltokkal. Az erdő aljnövényzete hegyvidéki növényfajok sokaságát rejti; megtalálható itt például a kapotnyak, erdei galambvirág, sárga árvacsalán, hegyi veronika, erdei madársóska, mellettük több melegkedvelő növény is él itt, mint a szúrós csodabogyó, pirosítógyökér, ezüst hárs, borostás sás, vagy a ritka széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak és a békakonty.

Az erdő állatvilága is gazdag; fekete gólya, barna kánya, kabasólyom, kék galamb, hegyi fakusz és léprigó is költ az erdőben. Legféltettebb értéke azonban mégis a Magyarországon fészkelő egyetlen vörös kánya pár.[forrás?]

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. a b c Szentegát települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. június 2. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  10. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. Szentegát

Források szerkesztés