Főmenü megnyitása

Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület

országos jelentőségű természetvédelmi terület Baranya megyében

A Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület magyarországi országos jelentőségű természetvédelmi terület Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 7-8 kilométerre délre, Sellyétől kb. 15 kilométerre északra. A védett terület magját egy síkvidéki ősbükkös képezi, annak jellegzetes, a Dráva-sík erdeiben ritkán előforduló, értékes növénytársulásaival és növényfajaival.

Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület2,348 km²
Alapítás ideje 1993
Felügyelő szervezet Duna–Dráva Nemzeti Park
Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület
Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 57′ 56″, k. h. 17° 48′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 56″, k. h. 17° 48′ 05″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A természetvédelmi terület Szentegát település külterületén, a falu központjától nyugati irányban fekszik, részben dencsházai és bürüsi területen.

LeírásaSzerkesztés

A Dráva-sík északnyugati részén, az Ormánság határán elterülő természetvédelmi területhez jelenleg 234,8 hektárnyi, zömmel erdővel borított terület tartozik. Az itteni erdőség védetté nyilvánításáról (pontosabban a védett terület létesítéséről) az 1993. március 15-én hatályba lépett 6/1993. (III. 9.) KTM rendelet rendelkezett: eszerint a védett területhez szentegáti területeken kívül meghatározott helyrajzi számok szerinti bürüsi és dencsházai ingatlanrészek is tartoznak, összesen 234,8 hektár kiterjedésben.

A rendelet értelmében a védetté nyilvánítás célja a Dráva-síkon fennmaradt, két régebbi flóra- és vegetációtörténeti kor fajait megőrző erdőtársulás fennmaradásának biztosítása; a természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzése, fenntartása, bemutatása a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság feladata.

Korábban a jelenleg védett területet nevezték Szentegáti Ősbükkös Természetvédelmi Területnek is.

ÉlővilágaSzerkesztés

A természetvédelmi terület nagyobb részén kocsányos tölgyes erdő, kisebb hányadán tölgy-kőris-szil ligeterdő található; előbbi állományába ékelődve kisebb foltban bükkös társulások maradványai is fellelhetők.

A természetvédelmi területen több mint tucatnyi, természetvédelmi oltalom alatt álló növényfaj előfordulása igazolt. Ezek között kiemelést érdemel négy kosborféle növényfaj, mint a madárfészek kosbor, a kétlevelű sarkvirág, a békakonty és a széleslevelű nőszőfű, de alátámasztják az erdőfolt természetvédelmi jelentőségét az itt előforduló, védett páfrányfajok is, mint a szálkás pajzsika, a díszes és a karéjos vesepáfrány, továbbá a síkvidéki területeken ritkán fellelhető farkasboroszlán.

A terület gerinces élővilágának jellemző, védett madárfaja a fekete harkály, amely az itteni erdőség évszázados bükkfáiban készíti fészkelőhelyét; úgyszintén jellegzetes faja a területnek a kék galamb, amely előszeretettel foglalja el a fekete harkály által készített odúkat fészkelési célzattal, saját maga számára. Említést érdemlő, ritkább fészkelő fajok még a területen a barna kánya, a darázsölyv és a léprigó is.

ForrásokSzerkesztés