Szentirmay Elemér

magyar zeneszerző

Vadosfai és zsidi Németh János, művésznevén Szentirmay Elemér (Horpács (ma Sopronhorpács), 1836. november 9.Budapest, 1908. október 3.) magyar zeneszerző. Azon kevés zeneköltők közé tartozott, akit Bartók Béla becsült, Kodály Zoltán pedig tanulmányozott és tanulmányozásra ajánlott. Kodály javaslatára Kerényi György egy nagy monográfiát írt róla, ami e szócikk alapja.

Szentirmay Elemér
Szentirmay Elemér.png
Életrajzi adatok
Született 1836. november 9.
Sopronhorpács
Állampolgársága magyar
Elhunyt 1908. október 3. (71 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Családja
Édesapja Németh Mihály
Édesanyja Agnes Kraksner
Házastárs Theresia Theiler
IPI névazonosító
  • 00030054538
  • 00022192322
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentirmay Elemér témájú médiaállományokat.
Szentirmay Elemér sírja a Kerepesi temetőben

Bár más műfajokkal is próbálkozott, legtöbb műve zongorára és/vagy énekhangra írt dal, melyek száma meghaladja a másfél százat. Dalaihoz legtöbbször a szöveget is ő írta. A magyar zenei életben is tevékenyen részt vett; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte és később a ma is létező[1] Liszt Ferenc Társaságnál is ezt az állást töltötte be, és mint ilyen, az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke volt.

Legsikeresebb dalai:

Németh JánosSzerkesztés

Horpácson (Sopron megye) született, ahol apja, Németh Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Alsóbb tanulmányait Székesfehérváron, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fejér megyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. Gazdatiszt volt Nagylángon, Nagycenken, végül Adonyban. A provizórium beálltával hivataláról leköszönt és alsószentiváni birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott.

1861-ben megnősült. Felesége egy gazdag székesfehérvári nagykereskedő 22 éves lánya, Theiller Cesarina (a latin nyelvű esküvői meghívó szerint Theresia Theiler).

Meleg barátság fűzte Vajda Jánoshoz. A költő egyszer-egyszer kisegítette a szövegírásban, és ő írta a Vadász dal szövegét. Szertirmaynak ajánlotta Emlékkönyvbe (1861) című versét.

1862-ben egy tűzvész teljesen elpusztította szentiványi birtokukat. Németh János feleségével Pestre költözött, és megpróbált a tollából megélni: folyóiratok számára ír dalokat, elbeszéléseket, még egy színművet is. Miután így sem sikerült megélnie, 1863-ban visszaköltöztek Fehérvárra, és Németh fogalmazó ügyvédi segéd lett. 1865 elején ismét Pesten kapott állást: az első magyar általános biztosító társaságnál először központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. A kérvény mellé benyújtott önéletrajza megmaradt az utókornak. Munkája során alkalma nyílt az ország különböző vidékeit beutazni. A magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordította szabadidejét.

A biztos állás mellett nem volt szüksége folyóirat-honoráriumokra: újra csárdásokat írt. Ekkor már a kiadók versengtek érte.

1868–69-től egyre több eredeti (vagy általa annak vélt) dalt alkalmazott zongorára. Ez egyúttal alkotói válságot is okozott, hiszen nem volt népdalgyűjtő, kottát írni és hangszerelni nem tudott (még zongorára sem), kottát olvasni is csak minimálisan, a dallamokat nem ő szerezte, vagyis alig volt szerepe a saját műveiben. A kiutat végül a népszínművek dalai jelentették.

Elemér dalaiSzerkesztés

Németh János új életet kezdett. 1871-ben vette fel a Szentirmay Elemér művésznevet, nyilvánvalóan Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényének hatására. Az új név mellett 1878-ig feltüntette a régit is. Az új műfajhoz új kiadóval szerződött. Az első 20 dalból álló gyűjteménye az Elemér dalai, melyből a kilencedik, a Csak egy szép lány világhírű lett.

Ugyanennek a műnek a hetedik dala is híressé vált. Szövege népi szöveg.

A kották ideiglenesen le vannak tiltva.

Ez a kislány azt hiszi:
szeretője elveszi;
de azt ne várja tőle,
semmi, semmi sem lesz belőle!

Az Elemér dalainak első dalát, a Húzzad cigányt Munkácsy Mihálynak ajánlotta. A festő kedvenc nótája lett, és meg is örökítette egy rajzban.[3] A dal akkor kezdett ismertté válni, amikor felvették Lukácsy Sándor Vereshajú (1877) című népszínművébe.

A kották ideiglenesen le vannak tiltva.

Húzzad cigány, szivetjáró hangon szóljon a nótád,
könnytől ázó, bús, halovány arcom legyen a kótád.
Száraz fádnak minden húrja fájdalomtól reszkessen,
hadd sirassam, hadd zokogjam hűtlenné vált kedvesem.

Azt mondják, hogy bűvös-bájos édenkert a szerelem,
aztán mégis olyan sok bút, bánatvirágot terem;
Rózsa helyett szúró tövis jutott nekem belőle,
S addig vérzi hű szívemet, míg majd elhervad tőle.

Szentirmay dalainak sikeréhez hozzájárult, hogy azok egy részét Blaha Lujza énekelte a Népszínházban.

Liszt és RubinstejnSzerkesztés

Vay Sarolta grófnő megemlékezett egy estélyről, melyet Ravasz Ilonka rendezett Liszt Ferenc és az ő játékát hallani akaró Anton Grigorjevics Rubinstejn tiszteletére. Liszt játéka és az ünneplés után az ugyancsak meghívott Szentimrey Elemér (Ravasz Ilonka nagybátyja) ott a helyszínen írt két dalt, amit a grófnő által odahívott cigány egyszeri hallásra le is játszott. Rubinstein el volt ragadtatva tőle, hogyan terem a magyar nóta és szöveg. A két dal: Esteledik, alkonyodik, rózsám haza készülődik, melyet Túl a Tiszán Devecserbe kezdetű szöveggel később a magyar cigányzenészek Amerikába is elvittek.

A kották ideiglenesen le vannak tiltva.

Túl a Tiszán, Devecserbe'
Ketten ülnek egy nyeregbe.
Ne menj át, maradj itt,
Majd meglátod jobb lesz itt,
Magad ülsz az ölembe.

Nem ülök én az öledbe,
Hej' tudj' Isten ki ült benne.
Tegnap a kert alatt,
Sötét kőrisfa alatt
Ki nézett a szemedbe.

A másik dal: Jaj de habos Szellő lovam zablája. A Lehel dalai első dalaként jelent meg 1877-ben. Népi változatát Kiss Lajos lejegyezte népdalgyűjtés során 1927-ben Hódmezővásárhelyen.

A kották ideiglenesen le vannak tiltva.

Jaj! de habos Szellő lovam szügye, zablája,
négy stációt futott velem a szél nyomába.
Messze lakik az én rózsám, haj, de érte átvágtatnám
ezt a kerek világot.

Kocsmárosné, jó abrakot Szellő lovamnak,
hadd egyék a hű pára, míg gazdája mulat;
addig pihenj édes lovam, míg ezeret csókol rajtam
az én gyöngyöm, galambom.

Idős korSzerkesztés

Az 1880-as évek vége felé a népszínmű műfaja veszített a népszerűségéből. Szentirmay a Fehér galamb című népszínműhöz írt dalaival még nagy sikert aratott (köztük a Jázminbokor kihajlik az utcára-val), de ezután népszerűsége lassan csökkenni kezdett a műfajéval együtt. Az Is-is-is című dalával még egyszer nagy sikert aratott 1889-ben. Ezután férfikari művekkel, egy teljes népszínművel, vígjátékdalokkal próbálkozott. Utolsó művei az elmúlásról, temetőről szóló bánatos dalok.

1903-ban Cinkotára költözött.

Kodály Zoltán és Bartók Béla 1905–6-ban kezdte meg a népdalgyűjtéseket. Az írt „népdalokat” (mai szóhasználattal: népies dalokat) felváltották a néptől (pontosabban: a parasztemberektől) gyűjtött dalok, melyek az iskolákon keresztül a városokban is népszerűvé váltak.

1908. június 30-án a Népszínház bezárt. Szentirmay Elemér október 3-án meghalt.

DalokSzerkesztés

Az opusszám nélküli művek egy része számozás nélkül jelent meg, más részüket ki sem adták. A címek az eredeti helyesírással. Egy mű több dalból állhat, ezekre műszám/dalszám alakban hivatkozunk.

  1. Első szerelem (csárdás zongorára) 1853.
  2. A költő álma. Zongorára, 1854.
  3. Búcsú Hangok (Csillagmajori emlék, op. 9. Zongorára.) 1857.
  4. Czenki Emlék (zongorára, op. 10.) 1857.
  5. Jaj de édes! Jaj de jó! (op. 10. Csárdás,) 1858.
  6. Kikiriki!!! (Népies csárdás, op. 14.) 1859.
  7. Napkelet-csárdás (Zongorára. 1860.)
  8. Éljen az Alkotmány! (Csárdás zongorára. 1861.)
  9. Bokrétás kalapom, Csókolj meg kis galambom (Csárdás Zongorára) 1862.
  10. Huzzad cigány, busan szóljon a nótád. (Csárdás zongorára, 1862.)
  11. Vilma dalai 1863. Szöveg: Csukássi József.
  12. Köny és Mosoly 1863. Szöveg: Kormos Béla.
  13. Szívhullámok (op. 55.) 1863.
  14. Csók-csárdás (op. 56.) 1863.
  15. Pöngetyüs csárdás 1863.
  16. Szorítsd hozzád nem anyád!… (magyar nóta, op. 58.) 1863.
  17. Pásztor-dalok (op. 59.( 1863. Szöveg: Vecsey Sándor.
  18. Boldog órák (Kadarkúti emlék, op. 63.)
  19. Édes titkok (magyar nóta zongorára) 1865.
  20. Bú-dal (op. 65.) 1865.
  21. Piros rózsa (dal, op. 66.) 1865. Szöveg: Tolnay Lajos.
  22. Csehbogár (népies csárdás feldolgozása zongorára) 1865.
  23. Merkur Csárdás (zongorára, op. 84.) 1866.
  24. Szerelem dalok 1866. Szöveg: Petőfi Sándor és Ormodi Bertalan.
  25. Poharazás mellett (Népies dallamok átdolgozása zongorára. op. 86.) 1866–67.
  26. Ilonka csárdás (zongorára, op. 87.) 1867.
  27. Ne bántsd a magyart (Eredeti magyar nóta régi stylben[4] átírása zongorára, op. 88.) 1867.
  28. Öt Forintos (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 90.) 1867.
  29. Lajos bácsi notája (Kossuth induló, op. 92.) 1867. Szöveg: Kunsági.
  30. Amit a Nők Legjobban Szeretnek (ábrándos magyar nóták zongorára, op. 95.) 1867. Korábbi műveiben már megjelent dalok.
  31. Jaj be pompás!! (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 96.) 1868.
  32. Alexandra csárdás (zongorára. op. 91.)
  33. Szép menyecske nótái! (csárdások átírása zongorára)
  34. Tulsó soron vana mi házunk… és Kikirics bokor a kertbe') Eredeti 2 magyar nóta, 5 kedvelt frissel, zongorára átírta és szerzé Németh János. Op. 97.) 1869.
  35. Sárga liliom (népies magyar nóta zongorára. op. 98.) 1870.
  36. Angyalok nótája (andalgó palotás és 3 friss zongorára. op. 99.) 1870.
  37. A 100adik Nóta (op. 100.) 1871.
  38. Sárga ugorka, zöld a levele (népies dallamok zongorára) 1872–72.
  39. Elemér Dala! (zongorára) 1874.
  40. Elemér dalai (20 dal, több szövegíró) 1875. 20 dal, köztük:
  41. Ne menj el… Budapesti kis barna (dalok zongorára) 1876.
  42. Két kedvelt dal A „Két menyegző” című népszínműből (zongorára. op. 128.) 1877
  43. Lehel dalai (zongora 's énekre. op. 129.) 1877. 3 dal, az első: Jaj! de habos Szellő lovam zablája.
  44. Hadd szóljék hat az a csöndes'… (zongorára. op. 131.) 1877.
  45. Dalok a török–magyar barátságról // Plevna nóta (zongorára. op. 130.) 1877.
  46. Soldosné[2] által ujabban énekelt hat kedvelt dal (zongorára és énekhangra. op. 132.) 1877.
  47. Mit tehet a kis lány róla? (zongorára és énekre. op. 133.) 1878.
  48. Compositions hongroises originales pour piano (zongorára. Az 1878-as párizsi kiállításra kiadott kisalakú füzet.)
  49. Riczacza (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. op. 134.) 1878–79.
  50. „Nótás Kata” (Győry Vilmos népszínművének összes eredeti dala énekhangra zongorakísérettel) 1879.
  51. A legény bolondja (Kóródi Péter[5] népszínművének 16 kedvelt dala énekhangra és zongorára, ebből 4 Szentirmayé.) 1880.
  52. Zengő bokor (6 dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 136.) 1880–81.
  53. Az öregbéres (Győry Vilmos népszínművének eredeti dalai énekhangra zongorakísérettel.) 1881.
  54. Fehér rózsa, piros rózsa (két eredeti dal énekhangra, zongorakísérettel. Op. 138.) 1882.
  55. Szívhullámok (10 eredeti dal) 1883–84.
  56. „A vadgalamb” (Gerő Károly népszínművének összes eredeti dala énekhangra és zongorára.) 1885.
  57. Pásztortűz mellett (10 eredeti dal. Op. 141.) 1885–87.
  58. Czinczog a kis egér (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 142.) 1885–87.
  59. Eredeti magyar dalfüzér. 1885–87.
  60. „Égő szerelem” (hat eredeti magyar dal énekhangra vagy zongorára. Op. 143.) 1885–87.
  61. A Segítség - Album dalai. 1887.
  62. Bukovay Absentius (kedvelt nótái énekhangra vagy zongorára. Op. 144.) 1887–89.
  63. Köny és Mosoly (10 eredeti dal énekhangra vagy zongorára. Op. 145.) 1887–89. 8. dal: Is-is-is
  64. (téves)
  65. Gyere haza Kossuth Lajos (op. 146.) 1887–89.
  66. „Éjjel az erdőn” (Rákosi Jenő és Beniczky Bajza Lenke összes eredeti dala. Op. 147.) 1889.
  67. „Magyar Hazánk Dalgyöngyei” (Két eredeti dal.) 1889.
  68. Postás Klári (Berczik Árpád népszínművének kedvelt dalai) 1891.
  69. Mókázó nóták (négy dal. Op. 149.) 1891–92.
  70. Szervusz babám, galambom (tréfás nóta és még két magyar dal. Op. 150.) 1891–92.
    • Ha nincs eső, nincsen sár
    • Édesanyám, ha megöl a bubánat
    • Csiricsári, csiricsári
  71. Mulat a betyár. 1892.
  72. Budapesti nóták (10 dal énekhangra és zongorára. Op. 151.) 1893.
  73. Kossuth sírja (férfikar) 1896.
  74. Betyár-dal (4 dal férfinégyesre) 1897.
  75. Barna legény, csí, csí, csí 1899.
  76. Száll a kis pillangó (énekre és zongorára) 1899.
  77. Csali legény, volna kedve (énekre és zongorára) 1900.
  78. Volt-e szived, volt-e lelked (énekre és zongorára) 1899.
  79. Fúj a szél, fuj a szél (az „Arany Kakas” vígjátékból. 1900.
  80. Ne kérj, rózsám, ne, ne, ne (énekre és zongorára) 1900.
  81. Szerelem-dal (énekre és zongorára) 1901.
  82. Három dal (énekhangra zongorakísérettel. Op. 161.) 1901–2.
  83. Kakuk dal (énekre és zongorára) 1902.
  84. Gyere haza, vár a fészked (ének és zongora. Szöveg: Vidor Marci.) 1902.
  85. Az árva legény panasza (énekre és zongorára) 1903.
  86. A kis Panni (férfikarra) 1903.
  87. Rám suhintott haragjában (énekre és zongorára) 1903.
  88. Nem értett meg soha engem ez a világ (énekre és zongorára) 1904.

NépszínművekSzerkesztés

A dalok egy részét Szentirmay népszínmű számára írta, máskor a zene összeállítója tette bele, sokszor Szentirmay tudtán kívül. A zenei betétek gyakran változtak az előadás idején népszerű dallamokra, és gyakran az eredeti dalszövegek is változtak a cselekményhez igazodva. Gyakran a kéziratos és nyomtatott szövegkönyv és vezérkönyv eltér egymástól.

Szentirmay Elemér dalai népszínművekben
Bemutató Cím Szerző A zene összeállítója Dal Dalcím[6] Megjegyzés
1874 A háromszéki leányok Kolozsváry Gyula 39 Csak egy szép lány A bemutató szöveg- és vezérkönyvéből egyaránt hiányzik a dal, így lehet, hogy később került bele.
1875.01.15 Nemzeti színház
1875.11.19. Népszínház
A falu rossza Tóth Ede Erkel Gyula 40/7 Ez a kis lány azt hiszi Erre gyertek, itt az út és Ez a kislány eladó szöveggel
39 Csak egy szép lány szöveg nélkül, hallás után lejegyzett változatban
1876.12.02. A két menyegző Csepreghy Ferenc Erkel Gyula 42/1 Csipkebokor fonnyad Mikor nekem muzsikálnak. Más szöveget írt a szövegíró, mást énekeltek a színpadon, harmadik szöveggel jelent meg a kotta.
42/2 „Ratata”-nóta a kéziratos vezérkönyvbeli szöveg: Kislány a nevem, a kinyomtatottban nem szerepel. Feltehetően utólagos betoldás, és maga Szentirmay módosította Szőke kislány az én rózsám, ratata-ra.
15/2 csak a kéziratos vezérkönyvben szerepel. Mindkettő zongoradarab, címe csak a két teljes műnek van, az egyes daraboknak nincs.
22/1
1877.06.02. A vereshajú Lukácsy Sándor Erkel Elek 40/1 Huzzad cigány csak a második versszak (Azt mondják, hogy…).
34/1 Túlsó soron esik az eső. Az eredeti mű zongoradarab cím és szöveg nélkül.
1877.12.14. A sárga csikó Csepreghy Ferenc Erkel Elek 41/1 Túl a Tiszán, Devecserbe'
41/2 Budapesti kis barna Csongorádi kis barna szöveggel
1878.11.22. A piros bugyelláris Csepreghy Ferenc Erkel Elek 47/6 Három rózsa egy sorjában Híres város az Alföldön Kecskemét kezdetű szöveggel. Népi változata: Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs.
1879.02.02. Ágnes asszony Lukácsy Sándor Erkel Elek 49/2 Ezerével terem
1879.11.28. Nótás Kata Győry Vilmos Szentirmay Elemér 50/1 Fecskemadár…
50/2 Égszínű kék a nevelejts levele…
50/3 Nekem is lesz…
50/4 A szgény Mári nótája…
50/5 Alkonyatkor alattomba'…
50/6 Szálldogál a fecske…
50/7 Azt kérdezed…
50/8 Akármennyi csillag ragyog az égen…
50/9 Szalmakazal beázott…
50/10 Az anyám arra kér…
50/11 Bú, bú, bú, bú…
50/12 Pitypalaty nóta Hullámos zöld buzába…
1880.04.10. A legény bolondja Kóródy Pál[5] Erkel Elek 51/1 Elment az én babám
51/2 Ha nekem nem adta Isten
47/5 Had szidjon az irigy világ Ami engem viditana…
51/3 Ez a legény kérdezi
51/4 Jár a kis lány zöldleveles erdőben a litografált vezérkönyvbe utólag beírva
1881.09.24 A szép asszony kocsisa Csepreghy Ferenc Erkel Elek 40/4 Daru megjő meg a gólya
1882.11.19. Az igmándi kispap Berczik Árpád Erkel Elek 52/4 Hét utca van A falunkban utca van vagy hét…
52/6 A rózsának tövise van
1881.12.17. Az öregbéres Győry Vilmos Szentirmay Elemér 53/1 Búza, búza… Aratók kara
53/2 Égő vörös…
53/3 Esti szellő
53/4 Hogyha kedves…
53/5 kinyílott a napraforgó…
53/6 Utca, utca…
53/7 Betyárdal
53/8 Erdő, erdő…
53/9 Szeretlek, szeretlek…
53/10 De fáin… Nem baj az a bankónak, ha kopott
1882.05.04. Szép leányok[7] Csiky Gergely Aggházy Károly 40/4 Daru megjő meg a gólya csak a kéziratos vezérkönyvben
1882.05.27. A vörös sapka Vidor Pál Erkel Elek 50/10 Az anyám arra kér…
52/2 Szeretni, szeretni…
53/10 De fáin… Nem baj az a bankónak, ha kopott
1883.04.05. A száraz malom Vidor Pál 54/2 Várok, várok, addig várok 2. versszak (Nem hiába' járok én)
54/1 Eltávozol kedves rózsám messzire 2. versszak (Sebes felhő megy az égen)
1885.01.10. Vadgalamb Gerő Károly Szentirmay Elemér
56/10 Nádkerítés kidűlt-bedűlt Szüretelők kardala: Barna kis lány piros borral
55/8 Tarka-barka szőrű kis czicza…
55/9 Hívom ki, csalom ki
56/7 Szólít a furulya Messze szól a furulya hangja
56/8 Kék a kötőm kerületi
55/5 Fehér galamb szállt alája
56/3 Sötét felhők beborítják az eget
56/6 Az én rózsám olyan leány, jujujuj
55/3 Jázminbokor kihajlik az utcára csak a kéziratos szövegkönyvben
55/2 Egyszer volt egy legényke
56/5 Jó az isten, azt segíti
56/9 Nem kívánok én egy tavaszt
56/2 Gyűjtik a csordákat
56/1 A világ megváltozott
55/6 Mikor én a dalos madárt hallgatom
55/4 A kisasszony azt gondolta magába
56/4 Olvad a hó
56/8 Kék a kötőm kerületi
1886.04.10. Felhő Klári Rátkay László[8] Erkel Elek 55/5 Fehér galamb szállt alája
1889.02.21. Ingyenélők Vidor Pál Szentirmay Elemér és Serly Lajos 63/8 Is-is-is
63/9 Száll a madár, levél hullik
63/2 Bécsi kendő lobogós
1889.09.27. Éjjel az erdőn Rákosi Jenő[9] [10] 66/függelék Csak úgy jöttünk erre
66/1 Hej, a szívnek parancsolni nem lehet
66/2 Nagy baj a legénynek
66/3 Hej te Máli, Máli, Máli
62/7 Fehér czipó, lágy a bele
66/4 A hajamba tűzök piros tulipánt
66/5 Ista Pista, ha pápista
66/6 Egyszer volt egy öregasszony
66/7 Mi az ujság Pestbudán?
66/10 Páros madár lombos fán
66/8 Szűz Mária-ének
66/9 Legény kérdi: szeretném-e?
60/5 Szere-szere-szerelem
66/12 a, b, c, d, e…
66/11 Ha szántok is, ha vetek is
67/1 Utcasoron jár a legyén nagy nyalkán
67/2 Csitt, csitt, csak lassan
57/1 Senki fia az én nevem
1891.01.09. Postás Klári Berczik Árpád [10] 68/5 A faluban a legszebb ház
68/1 A kislánytól ha kérdezik
68/4 A katona, ha magas is
68/2 Kis legényke egyre sugdos fülembe
1893.08.21. A fogadott leány Zachariásné Kallós Ilona Szentirmay Elemér 72/1 Suhog, suhog a szomorú fűz ága
69/II/2 Hijja, hijja, hijja a kismadár
57/5 Haj, amikor…
72/5 Anyámasszony katonája, katonája
72/7 Édesanyám, jaj be meg is sirattál
58/1 Faluvégen kis házikó
69/I/1 A menyecske ha kacér
69/I/2 „Hová mégysz lelkem kis Tera?”
69/II/1 Pity-poty az a legény
72/8 Csak, csak, csak, kicsit csak
72/2 Budapesten az a szokás, a módi
72/3 Utcaszélen, ripittyom, jár a legény, ripittyom
72/9 Ezrével van tarka virág a réten
72/10 Felhők között kis pacsirta énekel, énekel
52/3 Gyászba borult az életem temiattad
63/6 Hervadt levél búsan rezeg a fákon
72/6 Leszállt az éj a falura, a falura
72/4 Kialudt már végreményem egyetlen szép csillaga
1895.12.07. Asszonybecsület Tatárszky Gyula 69/I/1 A menyecske ha kacér
69/I/2 „Hová mégysz lelkem kis Tera?”
69/II/2 Hijja, hijja, hijja a kismadár
50/9 Szalmakazal beázott
50/10 Az anyám arra kért engemet

VersekSzerkesztés

Szentirmay a verseit nem gyűjtötte kötetbe. Csak azok maradtak meg, amelyeket valamelyik folyóirat közölt.

  • Arcod liljom (1859, Nőviliág, 146. oldal.)
  • Mint rövid nyáréji álom (Nővilág, 1860., 232. oldal)

ÍrásaiSzerkesztés

Beszélyei, humoros cikkei, lírai költeményei, népdalai, tárcái, a Szépirodalmi Közlönyben (1858. 68. sz. A vidék skizzei), a Nagyvilágban (1859-60. beszélyek és költemények), a Hölgyfutárban (1862-63. költ. Heine után sat. elbeszélések és tárcák), a Fővárosi Lapokban (1865. II. beszély), a Családi Körben (1866. beszély), a Képes Világban (1866. beszélyek); írt még a Divatcsarnokba, Nefelejtsbe és a Lisznyai-Albumba. Költeményei közül többet lefordítottak idegen nyelvre is, így a Namenlose Blätterbe (Berlin, 1880.), a New York-i The Reeportba (1892.).

Egyéb műfajokSzerkesztés

Elbeszélések

  • Csalódások 1859.
  • A kétszer megérdemelt nő
  • A végzetes ember
  • Magister Jacubus 1863.

Színmű

  • Egy kis csel 1863. Vígjáték.

Bohózat

  • Blumenthal es Kaldelburg: Az arany kakas. Fordította Fáy Béla. Szentirmay három kupléja nagy sikert aratott benne.

Írt még kuplékat, indulókat és férfikari műveket is. Szerkesztette a Lisznyai-Albumot (Pest, 1863.)

A XIX. században sok dal szerzője nem ismert, így ha egy darabban Szentirmay neve előfordult szerzőként, sokszor neki tulajdonítottak nem általa írt műveket néha még a Magyar Rádióban is. Ilyen dal pl. a Hullámzó Balaton tetején, Piros, piros, piros, Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Liszt Ferenc Társaság hivatalos honlapja.
  2. a b Soldosné = Blaha Lujza.
  3. Kis Ujság, 1900 táján.
  4. Ma úgy mondanánk: verbunkos.
  5. a b Kerényi György könyvének 334. oldalán Kóródi Péter, 433. oldalán Kóródi Pál a szerző.
  6. A népszínműtől függetlenül kiadott kottában
  7. Másutt: A szép leányok
  8. Magyar életrajzi lexikon: Rátkay László. Hungarológiai Alapkönyvtár (Hozzáférés: 2017. ápr. 27.)
  9. Beniczkyné Bajza Lenke Hármas határ című elbeszéléséből.
  10. a b A zeneszerző nincs megnevezve.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

FelvételekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Szentirmai Elemér dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Is-is-is Szentirmay Elemér
Tíz pár csókot egy végből Szentirmay Elemér Petőfi Sándor
Jázminbokor kihajlik az utcára Szentirmay Elemér
Csak egy szép lány Szentirmay Elemér