Főmenü megnyitása

Szentiványi Lajos (festő)

Szentiványi Lajos (Déva, 1909. július 6.Budapest, 1973. szeptember 9.) Kossuth-díjas festő. Tájképeket, csendéleteket, enteriőröket figurális kompozíciókat, arcképeket festett posztnagybányai stílusban, ugyanekkor koloritja, könnyed lírai ecsetkezelése rokonságot mutat a Párizsi iskolával is.

Szentiványi Lajos
Született 1909. július 6.
Déva
Elhunyt 1973. szeptember 9. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész,
főiskolai tanár
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiványi Lajos témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Beiratkozott az Iparrajz Iskolába, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1930-37) folytatta tanulmányait, itt Benkhard Ágost osztályába járt. Benkhard egyben a miskolci művésztelep vezetőjeként is működött, így Szentiványi is sokat tanult és alkotott a miskolci művésztelepen, közben a főiskolán Rudnay Gyulával, Csók Istvánnal, Réti Istvánnal és Vaszary Jánossal is korrigáltatta festményeit, sőt még 1932-ben a Glatz Oszkár vezette soproni művésztelepet is látogatta.

Szakdolgozatát 1936-ban írta Van Gogh életéről, munkásságáról, kéziratban maradt, a Képzőművészeti Egyetem őrzi.[1] 1936-ban nyerte el a Balló Ede ösztöndíjat, amely segítségével európai országokba (Olaszország, Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria) tett tanulmányutakat. 1947-ben Párizsba ment ösztöndíjjal, ott kiállítása is volt, melynek nyomán amerikai meghívásokat kapott. Szentiványi itthon próbált boldogulni. Két évig (1952-54) tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Festményeit az 1950-es évek első felében nem értékelték a szocreál kritikusok, de az 1950-es évek közepén megtört a jég, plein air frissessége, napfényes koloritja, inpresszionisztikusan vázlatos, könnyed rajzai meghozták a sikert, murális munkákra kapott megrendeléseket, könyvgrafikai munkásságával is kitűnt. 1957-től az Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti főiskolán tanított, számos későbbi kiváló képzőművész őt vallotta a mesterének. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett 1979-es emlékkiállításáról reprezentatív, reprodukciókkal illusztrált katalógus jelent meg.[2]

Jeles közgyűjtemények őrzik műveit, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum.

Kiállítások (válogatás)[3]Szerkesztés

 
Szentiványi Lajos emléktáblája
Máglya köz 2.

EgyéniSzerkesztés

  • 1943 • Gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest (A kiállítást rendezte Petrovics Elek) • GenfBázel
  • 1944 • François Gachot lakása, Budapest
  • 1946 • Művészek Szabad Szakszervezete, Budapest
  • 1947 • Galerie Guenégeaud (Bartha Lászlóval, Duray Tiborral), Párizs
  • 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest (Szabó Ivánnal)
  • 1954 • Derkovits Terem, Budapest
  • 1963 • Medgyessy Terem, Debrecen
  • 1967 • Mini Galéria, Újpest, Budapest
  • 1968 • Medgyessy Terem, Debrecen
  • 1973 • Rudnay Terem, Eger
  • 1999 • Szentiványi Lajos emlékkiállítása, Erdős René Ház, Budapest • Vigadó Galéria, Budapest • Magyar Képzőművészeti Egyetem - Barcsay Terem
  • 2007 • Galéria RadaR, Budapest

CsoportosSzerkesztés

  • 1946 • V. ker. Nemzeti Bizottság, Budapest
  • 1947 • KÉVE, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1948 • Magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest • Közösségi művészet felé, Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezete, Budapest
  • 1960 • XXX. velencei biennále, Velence

Festményei (válogatás)Szerkesztés

  • Csendélet (vegyes technika, papír, 30 x 32,6 cm, 1940, MNG)
  • Deák tér (olaj, karton, 1940; városkép)
  • Önarckép
  • Kettesben estefelé, 1942;
  • Hajóhíd holdvilágnál, 1943;
  • Esti látogató;
  • Olvasás közben;
  • Cannes (tempera, karton, 1947; tájkép)
  • Este a tengeren (tájkép)
  • Karácsony (olaj, vászon, 60 X 80,5 cm; csendélet)
  • Tere-fere (akvarell, papír; 35 x 45 cm; életkép)
  • Virágok szőlővel (csendélet)
  • Pesti Duna-part (városkép, 1954)
  • Téli Budapest (városkép)
  • Műteremben (enteriőr)
  • Balaton-part (tájkép)

Köztéri műveiSzerkesztés

  • Alumíniumlemez festmény (Csepeli Papírgyár Étterem és Művelődési Ház);
  • Viaszkos alsekko (Dániel úti Nyomdász Üdülő);
  • Sgraffito (1963, Szeged, Tisza Szálló);
  • 1964: sgraffito (1964, Baja, Vízgazdálkodási Technikum);
  • Secco (1965, Pápa, Pártház);
  • 1967: olajtempera (1967, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács).

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Van Goghról, leveleiről, festészetéről : szakdolgozat / Szentiványi Lajos. Budapest, 1936. (Kézirat).
  2. Művek (vál.) Szentiványi Lajos ... emlékkiállítása : Magyar Nemzeti Galéria : Budapest, 1979. április-május = Lajos Szentiványi ... retrospective : Galerie Nationale Hongroise : Budapest, avril-mai 1979 / [a katalógust írta és a kiállítást rendezte Bakó Zsuzsanna]. Budapest : [NPI], 1979. [70] t.l. : ill., reprod. (Lajos Szentiványi ... retrospective Kiállítási katalógus). ISBN 963-562-491-3
  3. Lista www.artportal.hu nyomán.

ForrásokSzerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999. Szentiványi Lajos festő lásd 558-559. p. ISBN 963-8477-46-6
  • Művészeti Lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. IV. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. Szentiványi Lajos lásd 432. p.