Szentlélek-ispotály (Kolozsvár)
A kolozsvári Szentlélek-ispotály a város egyik intézménye volt, ahol 2–10 szegényt láttak el. Az írott források a 15. századtól a 17. század második feléig említik, régészeti feltárás nem történt.
Elhelyezkedése szerkesztés
A Kőmál keleti oldalán, a szőlők alatt, a Szamoshoz közel helyezkedett el. Nevezték Alsóispotálynak is, megkülönböztetve az akkor a domboldalon feljebb található Szent Erzsébet-ispotálytól.
Története szerkesztés
Első említése 1430-ból maradt fenn egy V. Márton pápához intézett folyamodványban, amelyben búcsúengedélyt kértek az ispotályban ápolt leprások és szegények javára. A 15. századból több végrendelet is ismert, amelyben az ispotály javára rendelkeztek. A legnagyobb értékű végrendeleti adomány 1559-ből maradt fenn, amikor Nagy Salathiel a Király utcai sütőházát a Szentlélek- és Szent Jób-ispotályokra örökítette. A 16. századtól kezdve a magánadományok mellett az erdélyi fejedelmektől is juttatásokban részesült. A reformációt követően a megszüntetett egyházi intézmények vagyonát a város vette kezelésbe, így kapta meg az ispotály a domonkosrendiek óvárbeli sütőházát.
1668 után a Szentlélek-ispotály feltehetőleg beolvadt a Szent Erzsébet-ispotályba.
Tevékenysége szerkesztés
Az ispotály szállást, élelmezést és ruházatot biztosított a rászorultaknak, de ellátott nem bentlakókat is; a támogatásra érdemeseket a városi tanács jelölte ki. A bentlakók között voltak fogyatékosok, de az árva gyermekek egy része is itt talált elhelyezést. A bentlakók nem feltétlenül voltak szegények: volt olyan eset is, hogy vagyonos ember vagyonát az ispotályra hagyva, élete utolsó szakaszát itt töltötte. A bentlakók lehetőségükhöz mérten részt vettek az ispotály körüli munkákban. Ideiglenesen betegeket is elláttak, de nem a gyógyítás, hanem a szociális gondoskodás volt az ispotály fő feladata.
Feladatai ellátására az intézmény többféle jövedelemforrásból gazdálkodott. Saját ingatlanjai (épületek, sütőházak, szántók, szőlők, tó, erdő) működtetése mellett állandó jövedelme származott a sóból, amelyet fejedelmi donáció biztosított számára, emellett részesült a városi (quarta) és egyházi adóból, és számos esetben végrendeleti adományokból.
Ispotálymesterek szerkesztés
Az ispotályt az ispotálymester vezette, akit a százférfiak közül választottak. Az ispotálymester önállóan gazdálkodott az intézmény vagyonával; tevékenységét a városi számvevők ellenőrizték. Mesterségét hivatali ideje alatt is folytatta, de adómentességet élvezett, emellett azokra a napokra, amikor a város illetve az ispotály számára dolgozott, napszámot és ételt kapott.
| Név | Foglalkozás | Tisztségviselés ideje | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Szabó Márton | 1573 | első név szerint ismert ispotálymester | |
| Temesvári Mihály | 1574. február | ||
| Szurdok Simon | 1575 | ||
| Lakatos János | 1576 | ||
| Temesvári Mihály | 1577–1578 | ||
| Salla Imre | 1584–1585 | ||
| Szabó Lénárt | 1585–1586 | ||
| Szabó György | 1586–? | ||
| Nyírő (Jekel) Dávid | 1588–1589 | ||
| Bácsi Tamás | 1591–1593 | ||
| Nyirelt János / Hannes Nyres | 1593–1595 | ||
| Keöleséry Tamás | 1596–1597 | ||
| Szíjgyártó Bálint | 1598–1600. január | ||
| Domokos Mátyás | 1600. január – 1601. február | ||
| Reisz András | 1601. február – 1602 | ||
| Szikszai János | 1602 | ||
| Shacz János / Hannes Shacz | 1603–1605 | ||
| Fodor Gergely | szűcs | 1605–1609 | |
| Varga (Treppiger) Gáspár | 1610–1611 | ||
| Kőműves Máté | 1612. január–1616. január | ||
| Endres Hermon / Hermann András | 1616. január–1619 | ||
| Lakatos György | 1620–1622 | ||
| Lincz György | mészáros | 1623 | |
| Csiszár István | 1624–1627 | ||
| Mechel Gebaurt / Szíjgyártó Mihály | szíjgyártó | 1628–1633 | |
| Dési Eötvös János | ötvös | 1634–1636 | |
| Stephen Lutsch / Lutsch István | 1637–1638, 1639? | ||
| Lakatos András | 1641–1642 | ||
| Tonnich Rhener | 1643 | ||
| Csanádi Ferenc | 1644–1647 | ||
| Matthes Binder / Kádár Máté | kádár | 1648–1658 | |
| Kapusi András | 1658–1659 | ||
| Welten Schmidt | 1659–1660 | ||
| Tímár Bálint | 1660. december – 1661. január | ||
| Hosz Szőcs Pál | 1661. január – 1662. január | ||
| Prázsmári Márton | 1662. január – 1662. december | elszámolás nélkül megszökött | |
| Barthos András | 1662. december – 1665. augusztus | ||
| Pataki Szabó István | 1665. augusztus – 1668 |
Források szerkesztés
- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Rüsz-Fogarasi Enikő: Egy elfeledett intézmény: A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története. Budapest: L'Harmattan. 2012. ISBN 978-963-236-514-5
