Szentlélek-templom (Zsigra)

római katolikus templom Zsigrán (Szlovákia)

A Szentlélek-templom (szlovákul: Kostol Ducha Svätého római katolikus templom a szlovákiai Zsigrán. A falu belterületének délkeleti részén, egy kis dombon szabadon áll, a környékről jól látható helyen.[1]

Világörökség logo.png  A Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek(wd)
világörökségi helyszín része
Szentlélek-templom
  • szlovák műemlék
  • cultural heritage of Slovakia
Church in Žehra.jpg
Egyházmegye Szepesi egyházmegye
Védőszent Szentlélek
Stílus barokk építészet
Település Zsigra
Elhelyezkedése
Szentlélek-templom (Szlovákia)
Szentlélek-templom
Szentlélek-templom
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 20° 47′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 20° 47′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlélek-templom témájú médiaállományokat.

A Felvidék talán legértékesebb középkori freskóiról ismert.[1] A Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek(wd) nevű helyszín részeként 1993 óta a Világörökség része.

TörténelemSzerkesztés

Az Árpád-kori eredetű Zsigra plébániatemplomát Sigrai János szepesi gróf építtette 1245 és 1275 között kései román és korai gótikus stílusban. A 15. században tűz martalékává vált, ezt követően, 1425-ben már az érett gótika stílusában állították helyre; a korábbi síkmennyezet helyett gótikus boltozatot kapott oszlopsorral, mely két hajóra osztja.[1]

 
A templom a temető felől
 
A templom alaprajza

1563-tól az evangélikusok használatába került, majd 1638-ban (más források szerint 1632-ben) visszakapták a katolikusok. A pestisjárványt követő fertőtlenítés miatt a templom belső terét 1646-ban kimeszelték,[2] ennek következtében középkori freskói évszázadokra feledésbe merültek, egészen a 19. század végéig. Barokk berendezése a 17. században készült (főoltára 1656-ból származik), toronysisakja pedig 1769-ben épült.

A középkori freskók feltárására és restaurálására az 1950-es évektől került sor. 1993-ban a Szepesi várral együtt, melytől történelme a középkorban elválaszthatatlan volt, a Világörökség részévé nyilvánították.[1]

ÉpületSzerkesztés

Külső képSzerkesztés

A templom a 15. századi felújítás óta alapvetően gótikus stílusú, kéthajós alaprajzú, középen oszlopsorral, gótikus boltozattal.[1] Nyugati homlokzata előtti négyzetes, ikerablakos, barokk hagymasisakos torony áll. A hajónál alacsonyabb, huszártornyos, egyenes záródású szentélye[3] ma is őriz román kori részleteket. Toronysisakja és a templomhajó is zsindellyel fedett.[1]

A templom körül fehérre meszelt, fazsindellyel fedett, szabálytalan kör alakú védőfal húzódik.[1][3] Mellette temető fekszik.[3]

FalfestményekSzerkesztés

 
A keresztrefeszítést ábrázoló freskó a déli kapu fölött

Legrégebbi, a szentélyben található freskói 13. századiak, a hajóban lévők túlnyomó része a 14. században készült.[1] Az eredeti freskók nem alkottak összefüggő rendszert, a 14. századi újrafestés ugyanakkor már ikonográfiai terv alapján készült.[2] A templomba belépve, a diadalív felett a látogatót az utolsó ítélet jelenete fogadja. A legrégebbi, a Keresztrefeszítést ábrázoló falikép a 13. századból származik, és a déli kapu fölött található.[3]

A század végén készült a Szent László királyt csatajelenet közben ábrázoló freskó is.[3] A László-legendát ábrázoló ciklus rossz állapotban maradt fent; ennek oka az átalakítások mellett az, hogy alatta találták meg az 1280-as években készült Szent Kereszt-ábrázolást, melynek feltárása miatt a kun lóról való lerántást ábrázoló jelenet csak töredékesen látható (pontos másolata viszont több forrásból fennmaradt). A jelenetsor a nagyváradi várnál kezdődik, ahonnan László vezetésével kitör a kunokat üldözőbe vevő magyar sereg. A következő jelenetben László dárdájával megszúrja a kun harcost, akit a lány ránt le a lóról. Az egymással birkózó férfiak jeleneténél a lány bárddal csap a kun lábába, végül a László által lefogott ellenséget maga fejezi le. Az ábrázolás különlegessége a lány meghatározó szerepe.[2]

Az északi falon Jézus életéből vett jelenetek láthatók.[3] Az egyik legértékesebb a 14. század második feléből származó, keresztény szimbólumokat ábrázoló Életfa (Arbor vitae). A középen látható keresztre feszített Krisztus az üdvtörténetet Ószövetségre és Újszövetségre osztja fel. Az Ószövetséget a zsinagógát, az Újszövetséget pedig az Egyházat megtestesítő nőalak jelképezi. A képen Ádám és Éva alakja is megjelenik;[4] a kereszt és az édenkerti fa ábrázolása összefonódik.

BerendezésSzerkesztés

A keresztelőkút 13. századi. A szószék, az fő- és a mellékoltár barokk stílusú, fekete–arany színkombinációban.[1] A főoltárt hatalmas angyalalakok díszítik; két oldalán Szent István és Szent László alakja látható.[3]

TurizmusSzerkesztés

A templom hétfőtől szombatig, szerény belépődíj ellenében látogatható.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i Szentlélek plébániatemplom (magyar nyelven). Műemlékem.hu, 2011. november 1. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  2. a b c Zsigrán meghatározó a lány alakja a Szent László-legenda freskóin (magyar nyelven). Felvidék.ma, 2017. április 28. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  3. a b c d e f g h Zsigra, Szent Lélek-templom (magyar nyelven). Kirándulástippek.hu. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  4. Szentlélek templom – Zsigra (magyar nyelven). Travel to Slovakia, 2015. (Hozzáférés: 2021. április 3.)

További információkSzerkesztés