Főmenü megnyitása

Szentléránt 1939-ben Sorkifaludba olvadt egykori község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Szentléránt
Sfalud Szléránt1.jpg
Közigazgatás
Település
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Szentléránt (Magyarország)
Szentléránt
Szentléránt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 22″, k. h. 16° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 22″, k. h. 16° 44′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentléránt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szombathelytől 18 km-re délkeletre a Sorok-patak jobb partján fekszik, a községközponttól délre 1 km-re a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonaltól keletre, a vasúton a falunak megállója van (Szentléránt megállóhely).

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét Szent Lénárdnak szentelt templomáról kapta.

TörténeteSzerkesztés

1332-ben Scenthloranth, 1337-ben Sanctus Leonardus, 1381-ben Zenthleonard néven említik. 1449-ben plébánosát említik Plebanus de S. Leonardo alakban. 1463-ban Zenthleranth, 1484-ben Sanctus Leonardus néven szerepel az írott forrásokban.[1]

Vályi András szerint „SZENT LÉRÁNT. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kisfaludnak szomszédságában; határja jól termő.”[2]

Fényes Elek szerint „Szent-Léránt, magyar falu, Vas vmegyében, 126 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. Sümeghy és Szecsödy családok. Ut. p. Szombathely.”[3]

Vas vármegye monográfiájában „Szent-Lénárt, magyar község, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája 1698-ban már virágzott. Földesurai voltak a Poka és a Bertha családok. A község a Szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén fekszik.”[4]

Régi kisnemesi község, itt áll az egyesített település egyetlen temploma. 1939-ben Sorkikisfaluddal és Dömötörivel egyesítették Sorkikisfalud néven, ennek nevét 1943-ban változtatták Sorkifaludra.

ForrásokSzerkesztés

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp., 1898

Külső hivatkozásokSzerkesztés