Szentmárton (Románia)

falu Romániában, Arad megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 1.

Szentmárton (Aradszentmárton, 1866-ig Németszentmárton, románul Sânmartin, németül Sanktmartin) falu Romániában, Arad megyében.

Szentmárton (Sânmartin)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségMácsa
Rangfalu
KözségközpontMácsa
Irányítószám317211
SIRUTA-kód11414
Népesség
Népesség1875 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság29 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 59″, k. h. 21° 20′ 53″46.416389°N 21.348056°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 59″, k. h. 21° 20′ 53″46.416389°N 21.348056°E
Szentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aradtól 30 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Nevét középkori templomának védőszentjéről kapta. Első említése: Zenthmarthon (1374).

Története

szerkesztés

A 16. században a világosi uradalom része, 1566-tól török uralom alatt állt, ekkor lakosai még magyarok voltak. A század végén pusztult el.

1742-ben Franz Dominik von Harruckern telepítette majna-frank nyelvjárást beszélő, az északnyugat-bajorországi Würzburg, Schweinfurt és Gerolzhofen környékéről való frank telepesekkel. Az első évtizedben Glogovácról, Újszentannáról, Gyuláról és Elekről is érkeztek német beköltözők.

A 18. század végén a Wenckheim család birtoka volt, lakói selyemhernyót tenyésztettek, káposztát termesztettek és szőlőt műveltek. II. Gróf Wenckheim József 1803-ban elhunyt, és ezután fia, ™Wenckheim József Antal volt Aradszentmárton ura.

1898-ban megalakult az Első Arad-Szent-Mártoni takarékpénztár, 1900-ban az Aradsanktmartiner Sparkassa.

1898-ban 4608 holdas határának 48%-a volt szántó, 35%-a legelő és 5%-a szőlő. Arad vármegye Eleki járásához tartozott.

A 20. század első felében, főként 1900 és 1914 között kb. 130 szentmártoni vándorolt ki Argentínába.

1944. október 2122-én 314 lakosa menekült el Németországba. Az ezt követő szovjetunióbeli kényszermunkában 74-en haltak meg.

A második világháborút követően románokat telepítettek be.

Népessége

szerkesztés
  • 1855-ben 2173 lakosából 2049 volt római katolikus, 108 ortodox és 16 zsidó vallású.
  • 1900-ban 2650 lakosából 2494 volt német, 67 cigány, 61 magyar és 32 román anyanyelvű; 2596 római katolikus, 18 ortodox, 17 zsidó és 15 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 2200 lakosából 1734 volt román, 311 cigány, 74 német és 61 magyar nemzetiségű; 1623 ortodox, 199 római katolikus, 168 pünkösdista, 82 baptista és 75 adventista vallású.

Látnivalók

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

További információk

szerkesztés