Főmenü megnyitása

Szentmihály (románul Mihai Viteazu, korábban Sânmihaiu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A települést 1922 és 1930 között egyesítették (pontos dátum jelenleg nem ismert) Alsó- és Felsőszentmihályfalva településekből. Ismert még Alsófelsőszentmihály és Tordaszentmihály néven is.

Szentmihály (Mihai Viteazu)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzentmihály
Rang községközpont
Irányítószám 407405
SIRUTA-kód 55286
Népesség
Népesség4129 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság946 (2011)[2]
Népsűrűség86,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület47,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentmihály (Románia)
Szentmihály
Szentmihály
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″

FekvéseSzerkesztés

Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá.

Nevének eredeteSzerkesztés

Templomának védőszentjéről kapta a nevét, román neve onnan származik hogy 1601-ben határában ölték meg Basta katonái Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet.

TörténeteSzerkesztés

Határában ma is láthatók az egykori római út maradványai. 1176-ban St. Michel, majd 1197-ben Zent Mihekfalva néven említették először. A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd V. István székelyeket telepített ide és Torda-Aranyos vármegyéből kiszakította Aranyosszéket. 1601-ben itt ölték meg Basta katonái a román fejedelemségeket Erdéllyel egyesíteni akaró Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet. Megöletésének és sírjának helyén emlékmű áll. 1703-ban Rabutin labancai gyújtották fel a falut.

1910-ben Alsószentmihálynak 1119, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel, Felsőszentmihálynak 798, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1930-ban 1466 magyar és 836 román lakta. A közigazgatásilag hozzátartozó Mészkővel és Sinfalvával együtt 1992-ben 3734 román és 1825 magyar (32%) lakosa volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • Az alsószentmihályfalvi református templom 14. századi gótikus eredetű, mai helyére 1667 és 1685 között költöztették.
  • A falunak unitárius temploma és 1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés