Főmenü megnyitása

Szentpál Olga

magyar táncpedagógus, koreográfus

Szentpál Olga (eredeti neve: Stricker Olga)[2] (Budapest, 1895. december 14.Budapest, 1968. október 31.) magyar tanár, táncpedagógus, érdemes művész (1958). Férje Rabinovszky Máriusz művészettörténész volt.

Szentpál Olga
Született Stricker Olga
1895. december 14.[1]
Budapest
Elhunyt 1968. október 31. (72 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Rabinovszky Máriusz
Foglalkozása
  • koreográfus
  • táncművész
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpál Olga témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Stricker Jakab Gyula és Wechsler Vilma voltak.[3] A budapesti Zeneakadémia zongoratanszakán művészdiplomát szerzett 1916-ban. 1914–1917 között a helleraui Jaques-Dalcroze Intézetben tanult. 1919–1931 között a Nemzeti Zenedében a Dalcroze-ritmika tanára volt. 1919–1924 között saját iskolájában gyermek- és felnőtt-táncoktatást, akadémiai színvonalú tanerőképzést, valamint művészképzést folytatott. 1920–1925 között színpadon Dalcroze-műsorral lépett fel és koreográfiákat készített, 1925-től a Szentpál Tánccsoport számára. 1924–1935 között a Színművészeti Akadémia tánctanára volt. 1937-től részt vett az antifasiszta megmozdulásokban: a Vajda János Társaságban, a Független Színpad, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kezdeményezésében, a Dolgozó Nők Klubjában és a Vasas Székházban. 1945 után tánccsoportja a Munkás Kultúr Szövetség szervezésében a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) és az MKP rendezvényein működött közre. 1946–1950 között néptáncgyűjtő tanulmányúton járt. 1947-ben újra megnyitotta iskoláját. 1945–1952 között a Színművészeti Főiskola tánctanára volt, közben 1949–1952 között a koreográfus főtanszak vezetője volt. 1947–1948 között a Testnevelési Főiskola táncnevelési tanulmányi szakának vezetője volt. 1952–1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakának tanára volt. 1952–1957 között az Állami Balett Intézetben történelmi társastáncot tanított. 1957-ben nyugdíjba vonult.

1924-től végzett mozdulatelemzési tanulmányokat; középpontjában a balett és a modern tánc állt.

MagánéleteSzerkesztés

1919-ben házasságot kötött Rabinovszky Máriusz művészettörténésszel.[4] Három gyermekük született.[5]

Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (33/1-1-124).

 
Szentpál Olga mozgásművész, koreográfus, pedagógus és szakíró, valamint Rabinovszky Máriusz művészettörténész sírja Budapesten. Új köztemető: 33/1-1-124.

MűveiSzerkesztés

  • Tánc. A mozgásművészet könyve (Rabinovszky Máriusszal, Budapest, 1928)
  • Sióagárdi táncok tanulmánya, gyűjtése és tánc-feldolgozása (Budapest, 1953)
  • A csárdás. A magyar nemzeti társastánc a 19. század első felében (Budapest, 1954)
  • A magyar néptánc formai analízise (Budapest, 1961)
  • Arbeau francia gagliarde-jának formai analízise (Tánctudományi Tanulmányok, 1963)
  • Émile Jaques-Dalcroze (Muzsika, 1965. 8. sz.).

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • A mozgásművészet útja. Szentpál Olga pedagógiai munkásságának húszéves évfordulója alkalmából kiadja a Szentpál-iskola (Budapest, 1935)
  • Rábai Miklós: Búcsú Szentpál Olgától (Muzsika, 1969. 1. sz.)
  • L. Merényi Zsuzsa: Szentpál Olga munkássága (Tánctudományi Tanulmányok, 1978)