Főmenü megnyitása

Szepesmátyásfalva (szlovákul: Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 795 lakosából 746 szlovák volt.

Szepesmátyásfalva (Matiašovce)
Maciaszowce MS2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1326
Polgármester Marián Štefaňák
Irányítószám 059 05
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség798 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság544 m
Terület17,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesmátyásfalva (Szlovákia)
Szepesmátyásfalva
Szepesmátyásfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 20° 21′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 20° 21′ 50″
Szepesmátyásfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmátyásfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Késmárktól 32 km-re északra, Szepesófalutól 5 km-re délre a Rieka patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a 14. században az első soltésztelepítés idején keletkezett Nedec várának birtokaként. 1326-ban "Mathyasuagasa" néven említik először. 1340-ben "Matheusuagasa", 1352-ben "Mathiasfalva" alakban említik a korabeli források. Később a Palocsay-Horváth család birtoka volt. 1787-ben 83 házában 640 lakos élt. 1828-ban 125 háza és 894 lakosa volt. 1888-ban kilenc zakopanei család vásárolt itt földet és megalapította a Potok nevű településrészt. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, állattartással, szeszfőzéssel, háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint " MÁTYÁSFALVA. Matyasovtze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Ófaluhoz 1/4 órányira, határjának nagyobb része hegyes, és sovány, más részét pedig Poprád vize meg önti."[2]

Fényes Elek szerint " Mátyásfalva, tót falu, Szepes vármegyében, Ófaluhoz 1/4 mfdnyire, 825 kath., 26 zsidó lak., paroch. templommal. F. u. b. Palocsai-Horváth. Ut. p. Lublyó."[3]

1910-ben 764, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

2001-ben 810 lakosából 777 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban, később többször átépítették és barokkizálták.
  • A faluban áll egy 18. századi újbarokk kápolna is, benne 14. századi Szűz Mária szoborral.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés