Főmenü megnyitása

Szepsi Csombor Márton (Czombor Márton) (Szepsi, 15941623 előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű európai útleírás szerzője.

Szepsi Csombor Márton
(Csombor Márton)
Szepsi Csombor Márton Europica varietas 1620.jpg
Született 1595
Szepsi
Elhunyt 1622 (26-27 évesen)
Varannó
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség
Halál okapestis
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepsi Csombor Márton témájú médiaállományokat.
Az Europica Varietas címlapja, Kassa, 1620

ÉleteSzerkesztés

1607-től Késmárkon tanult, 1611-től beutazta Erdélyt, és két évig Nagybányán tanult. Miután egy évet még a gönci iskolában töltött, egy ideig telkibányai tanító volt. 1616. május 15-én, 22 évesen külföldre indult, és többnyire gyalog vándorolt „sárga csizmában, verőfényes gránát posztóból csinált palástban," és bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát. Dancikában a gimnáziumi alumnusok (tanulók) közé iratkozott be. 1617. január 21-én hagyta el Dancikát és Porosz Királyságba ment, onnan Dánia felé vitorlázott, majd május elején Svájcba indult, de Angliában kötött ki. Londonban meglátogatta az iskolákat és Canterburyben is volt. 1618-ban Provence-ban, Franciaországban és Párizsban is megfordult. Onnan Németországba ment és 1618. június 19-én a strassburgi egyetem tagja lett, ahonnan Heidelbergen, Nürnbergen és Krakkón át visszatért Magyarországra, és 1620-ban kassai iskolaigazgató, majd 1621-ben Varannón lett lelkész és bedegi Nyáry István Zemplén megyei főúr szolgálatába állt. Két évre rá, egy pestisjárvány során hunyt el.

MűveiSzerkesztés

  • Evropica Varietas, avagy Szepsi Czombor Mártonnak Lengyel, Mazur, Pruz, Dania, Frísia… Britanniai, Tengeren való bujdosásában látott, hallot külömb külömb fele dolgoknak rövid le irása… Kassa, 1620
  • Vdvari Schola… Bártfa, 1623 (Bedegi Nyáry Ferenc, Nyáry István fia számára írta; Nyári Ferenc és a szerző halála után nyomtatták ki)

Kéziratban maradt műve: Utazása 1620. 4-rét 167 lap és ezt kiegészítő másolatok. Egy helyen írja: „Provansban” találkozott egy kobzossal, aki énekelt a hun harcosok keserves állapotjáról, tudniillik a helybeliek mutogatják idegeneknek a környékbeli (hun)halmokat (temetkezési helyeket).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés