Szerbia uralkodóinak listája
Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.
Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:
- Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
- Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
- Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
- Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
- Travunija
- Pagania, később Dalmácia része lett.
Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)
szerkesztésKuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:
Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
---|---|---|
Szvevlád | Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett. | |
Szelimir | Mitikus személy. | |
Vladin | Mitikus személy. | |
Ratimir | Mitikus személy. | |
Viseszláv | Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk. | |
Radoszláv | Viseszláv fia volt. | |
Proszigoj | Radoszláv gyermeke. | |
Vlasztimir | Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is. | |
Mutimir | Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg. | |
Prvoszláv | Mutimir fia. | |
Petar Gojniković | Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg. | |
Pavle Branović | Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan. | |
Zaharije Pribisavljević | Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra. | |
Bolgár uralom 924-927 között | ||
Časlav Klonimirović | Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól. | |
Bizánci uralom 950-1035 | ||
István †1052 |
A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte. | |
Mihály †1081 |
Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. | |
Konstantin Bodin †1108 |
Mihály fia. | |
Dobroszláv †1102 |
Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. | |
Kočapar †1114 |
Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. | |
Vladimir †1114 |
Trónharcokat vívott Kočapar ellen. | |
György †1118 |
Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani. | |
Vukan †1118 |
A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett. | |
I. Uroš †1140 |
Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét. | |
II. Uroš †1162 |
Elűzte Ráczország trónjáról elődjét. | |
Desa †1166 |
Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét. | |
Tihomir †1167 |
Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt. |
Nemanjić-dinasztia (1166–1371)
szerkesztés- Bővebben: Nemanyicsok
Uralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Стефан Немања Szerbia nagyzsupánja |
– 1199. február 13. (86 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Немањић Szerbia nagyzsupánja majd királya |
– 1228. szeptember 24. (61 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Радослав Szerbia királya |
– 1235 után |
|||||
szerbül: Стефан Владислав Szerbia királya |
– 1264 után |
|||||
szerbül: Стефан Урош I Szerbia királya |
– 1277. május 1. (55 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Драгутин Szerbia királya |
– 1316. március 12. (55 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Милутин Szerbia királya |
– 1321. október 29. (68 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Дечански Szerbia királya |
– 1331. november 11. (46 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Душан Szerbia királya, majd cárja |
– 1355. december 20. (47 évesen) |
|||||
szerbül: Стефан Урош V Szerbia cárja |
– 1371. december 4. (35 éves kora körül) |
Lazarević-dinasztia (1371–1427)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Лазар Хребељановић Szerbia cárja |
– 1389. június 28. (60 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Лазаревић Szerbia despotája |
– 1427. július 19. (50 éves kora körül) |
Branković-dinasztia (1427–59)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Ђурађ Бранковић Szerbia despotája |
– 1456. december 24. (79 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Лазар Бранковић Szerbia despotája |
– 1458. január 20. (38 éves kora körül) |
|||||
szerbül: Стефан Бранковић Szerbia despotája |
– 1476. október 9. (60 éves kora körül) |
Kotromanić-dinasztia (1459)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Стефан Томашевић Szerbia despotája |
– 1463. június 5. (25 éves kora körül) |
Obrenović-ház (1815–42)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Милош Обреновић Szerbia fejedelme |
– 1860. szeptember 26. (80 évesen) |
|||||
szerbül: Милан Обреновић Szerbia fejedelme |
– 1839. július 8. (19 évesen) |
|||||
szerbül: Михаило Обреновић Szerbia fejedelme |
– 1868. június 10. (44 évesen) |
Karađorđević-ház (1842–58)
szerkesztés- Bővebben: Karagyorgyevicsek
Uralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Александар Карађорђевић Szerbia fejedelme |
– 1885. május 3. (78 évesen) |
Obrenović-ház (1858–1903)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Милош Обреновић Szerbia fejedelme |
– 1860. szeptember 26. (80 évesen) |
|||||
szerbül: Михаило Обреновић Szerbia fejedelme |
– 1868. június 10. (44 évesen) |
|||||
szerbül: Милан I Szerbia fejedelme majd királya |
– 1901. február 11. (46 évesen) |
|||||
szerbül: Александар I Szerbia királya |
– 1903. június 11. (26 évesen) |
Karađorđević-ház (1903–45)
szerkesztésUralkodó | Életterminusa | Uralkodása kezdete | Uralkodása vége | Uralkodóháza | Megjegyzés | Portré |
---|---|---|---|---|---|---|
szerbül: Петар I Szerbek, horvátok, szlovének királya |
– 1921. augusztus 16. (77 évesen) |
|||||
szerbül: Александар I Jugoszlávia királya |
– 1934. október 9. (45 évesen) |
|||||
szerbül: Петар II Jugoszlávia királya |
– 1970. november 3. (47 évesen) |
Források
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9