Szerdahely (Szlovénia)
Szerdahely (korábban Kisszerdahely, szlovénül: Središče) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
| Szerdahely (Središče) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Terület | 3,80 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 16° 18′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 16° 18′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahely témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 20 km-re északkeletre, közvetlenül a magyar határ mellett, a Szentgyörgyvölgyi-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zerdahel in districtu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott.
Vályi András szerint "SZERDAHELY. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kerczához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[3]
Fényes Elek szerint "Szerdahely, magyar falu, Vas vmegyében, 3 kath., 10 evang., 98 ref. lak. A mura-szombati urad. tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."[5]
1910-ben 225, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között Vas vármegye Őrségi, majd 1872-től 1920-ig a Muraszombati járásához tartozott. A Trianoni Szerződés következtében a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 66 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
Római kori halomsírok. Református templom (1909)
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye