Főmenü megnyitása

Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1804. március 9.Pest, 1851. február 18.) magyar színész, operaénekes (bariton), zeneszerző, operarendező. Szerdahelyi Kálmán apja.

Szerdahelyi József
Szerdahelyi József portré.jpg
Életrajzi adatok
Született 1804. március 9.
Hódmezővásárhely
Származás magyar
Elhunyt 1851. február 18. (46 évesen)
Pest
Gyermekei Szerdahelyi Kálmán
Hang bariton
Tevékenység színész, operaénekes
zeneszerző, operarendező
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahelyi József témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Iskolai tanulmányait félbeszakítva 1821-ben Debrecenbe ment és ott Udvarhelyi Miklós színtársulatánál színész lett. Első szerepe Macskási Bálint volt Dugonics Macskási Julianna című színművében.[1] A siker fölbátorította és mindvégig nagy kedvvel játszott kisebb drámai szerepeket, noha hajlamai a dalmű felé vonták. Nemsokára alkalma nyílt e hajlamát követhetni és a magyar dalmű egyik alapítója lett. Midőn 1824-ben Erdélyben Nagy Lázár megalakította az első magyar dalszínésztársulatot, Szerdahelyi már mint tenor vagy bariton kezdett szerepelni; a Sevillai borbélyban mint Figaro oly nagy sikert aratott, hogy egyszerre a közönség kedvence lett. Közelismerés szerint Lablache után az első Figaro volt Európában. 1827-ben Kolozsvárt maga alakított dalműtársulatot és azzal vándorútra indult Magyarországra; októbertől Pesten is megfordult és ott a német színpadon is szerepelt. Olyan sikerrel lépett föl a Figaro szerepében, hogy a német igazgató mindent elkövetett szerződtetésére, azonban mindhiába. Társulata bukásával 1828-ban Nagyváradra ment; de mivel ott hasztalan várta Kolozsvárra visszahívását, Kassára szerződött és ott maradt 1835-ig; ekkor májusban társaival együtt ő is a budai társasághoz szegődött. A Figaro szerepen kívül még mint Dulcamara (Bájital) bírta a közönség osztatlan tetszését. Általában a víg dalművekben kitünő volt. 1837-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Különösen Raimund műveiben volt kitűnő. E színműveket, sok mással együtt, majdnem mind ő fordította, értvén és beszélvén németül, franciául és olaszul. E mellett a régibb dalműveket majdnem mind ő hozta színre. Első szerencsés librettofordítónk volt. 1838-ban már minden hangszeren játszott kisebb-nagyobb sikerrel és a zeneköltészet terén is kísérletet tett; igen sok magyar dallamot írt, még többet szerkesztett és hangszerelt. Az első magyar népszínműnek, a Szigligeti Szökött katonájának zenéjét is ő szerkesztette és utána többeket. Tündérlak című népszínműve, amelyet nagy sikerrel adtak elő 1840-ben a Nemzeti Színházban, a magyar vígopera előfutára volt..[2]

Gyermekei közül kettő lépett a színészi pályára: Nelli, aki a vidék egyik legjelesebb énekesnője lett és Kálmán, a Nemzeti Színház tagja.

Főbb szerepeiSzerkesztés

SzerzeményeiSzerkesztés

További információSzerkesztés

Bartalus István: Szerdahelyi József. Az ország tükre 1863. 301-302. old. Online

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dugonics András Az arany pereczek c. regénye 1790-ben jelent meg; ezt alkalmazta színre Endrődy János 1792-ben (Online olvasható), és játszották Macskási Julianna Szerémben címmel is.
  2. Johann Baptist Hirschfeld, magyarországi német színpadi szerző Zauberschloss in Ungarn c. vígjátékának magyar változatából Egressy Béni írt szövegkönyvet, amelyet Szerdahelyi József zenésített meg. A két felvonásos operának a Magyar színművészeti lexikon szerint "értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében".

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Szerdahelyi József dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Magosan repül a daru Szerdahelyi József Szakáll Lajos
Söprik a pápai utcát Szerdahelyi József népdal