Szerednye

	Szerednye (Середнє)
	Szerdnye központjának látképe
	; Szerednye címere
	; Szerednye címere
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–); Ungvári járás (–2020);
Község	Szerednye község
Rang	település; városi jellegű település;
Irányítószám	89452
Körzethívószám	+ 380 312
	Népesség
Teljes népesség	4258 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	1 789,08 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	119 m
Terület	2,38 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Szerednye Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″
	Szerednye Pozíció Kárpátalja térképén
	Szerednye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednye témájú médiaállományokat.

Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul: Середнє [Szerednye], oroszul: Среднее [Szrednyeje], szlovákul: Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése szerkesztés

Ungvártól 20 km-re délkeletre fekszik. Keresztülfolyik rajta a Villye.

1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél. 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését.

1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.

Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust. A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje. 1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt.

A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került.

A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig.

2020-ig Ungordas tartozott hozzá.

Népesség szerkesztés

Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.

2019	4 258

Látnivalók szerkesztés

Szerednyei vár
Temploma a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve az eredetileg gótikus templom a 18–19. századi felújítások során teljesen elvesztette középkori jellegét.
1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

Források szerkesztés

Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói Hatodik Síp Alapítvány, Budapest 2001, ISBN 963 829 471 X
A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[0c4b434101ad3a1c2f803ffaa3413e77e4663afa-1] Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

[1]